Rögtön generáció

Nagy Ádám ifjúságkutató elmondta, hogy az ifjúság, mint társadalmi csoport kialakulása a 60-as évekre tehető, amikor úgy alakult át az élet, hogy a modern világban már a gyermekből nem egyből felnőtt lett valamilyen tradicionális szertartás során. A szakértő hozzátette, hogy ez a csoport egyre tágabb, és egyre több részre osztható.

A műsor folytatásában Rényi András művészettörténész arról beszélt, hogy a beat-nemzedék megjelenése az élet minden területén nyomot hagyott, így a kultúrában is. A hatvanas években jelent meg először – tette hozzá –, hogy generációs alapon szerveződött egy „alkotó csoport”. Ezáltal a mondanivalójuk is hasonló tartalmú vagy hangulatú lett.

Ennek a korosztálynak az érdekessége – folytatta Rényi András –, hogy ők meg tudták őrizni az ifjúság eszményét. Habár tény, hogy kaphatnak negatív kritikát emiatt.

Dr. Bereczkei Tamás épp itt folytatta azzal, hogy van egy határ ameddig érdemes, ajánlott haladnunk a korral, és őrizni az ifjúságunkat, utána viszont kártékony lehet egy ilyen viselkedésforma. A Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének vezetője elmondta, hogy párkapcsolatokat is próbára tehet, ha a két fél nem azonos ütemben próbálja megőrizni az ifjúsággal való kapcsolatát, illetve megnehezítheti a szülő-gyerek kapcsolatot, ha túl mély lesz a szakadék, amit a modern kor követésének különböző tempója okoz.

Glózer Rita, egyetemi docens a műsorban arról beszélt, hogy a mai kamaszok médiafogyasztási igényei egészen megváltoztak. Maguk akarják kiválasztani, hogy mit és mikor néznek, ezért is lett erősen kétséges az ifjúsági műsorok létjogosultsága. A Pécsi Tudományegyetem kommunikációs tanszékének oktatója hozzátette, emellett az is fontos, hogy egyre rövidebb és gyorsabb információra éhesek a fiatalok. Feltette a kérdést, hogy megfordulhat-e ez a tendencia.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.