Romboló hatású lehet a francia választás
25/06/2024 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A lepenizmust a zsigeri Amerika-ellenesség hatja át, és győzelme esetén Marine Le Pen újra ki akarja léptetni az országot a NATO katonai szervezetéből – írja a Politico.
A közelgő franciaországi parlamenti választás a második világháború óta a legrombolóbb hatású választásnak bizonyulhat nem csupán Franciaországra, hanem egyben az Európai Unióra, a NATO-ra, illetve mindarra nézve, ami a nyugati liberális világrendből még megmaradt – írja John Lichfield, a londoni The Independent volt párizsi tudósítója, a Politico cím amerikai portál brüsszeli kiadásában közzétett elemzésében.
A szerző szerint tekintettel Franciaországnak az EU-ban elfoglalt vezető pozíciójára, az ENSZ Biztonsági Tanácsában való állandó tagságára és globális katonai erejére, ez a választás csaknem ugyanolyan mértékben az egész világot érintő választás lesz, mint Biden és Trump novemberi amerikai elnökválasztási csatája. Mégpedig két okból. Az egyik, hogy a lehetséges győztes a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés lesz, amely az 1940-44-es, Philippe Pétain marsall által vezetett kollaboráns rezsim leszármazottja, és ideológiai, valamint pénzügyi kapcsolatok fűzik Vlagyimir Putyinhoz. A másik ok pedig, hogy bizonyosan veszíteni fog az a francia elnök, aki – gyakran ékesszólóan, néha ügyetlen módon – megpróbálta erősíteni az Európai Uniót, megbékíteni a franciákat a piaci erőkkel, illetve igyekezett új, fenntartható egyensúlyt találni Európa és az Egyesült Államok között.
Ez a választás – vélekedik a kommentátor – az úgynevezett macronizmusnak nem csupán a vereségét, hanem valószínűleg a teljes megsemmisülését is jelenti majd. Lichfield ezt a szerinte kudarcra ítélt francia elnöki kezdeményezést úgy határozza meg, hogy Macron piaci szempontok szerint igyekezett megreformálni a centrumot, hogy szabadjára engedje a kreativitást. Mint írja, a háború utáni Franciaországban korábban vezető szerepet betöltő jobbközép és balközép erők ma már csupán egymással civakodó hűbéres csoportoknak mondhatók, és az ország két domináns erőközpontját most – és lehet, hogy még hosszú ideig – a radikálisok által uralt, egyébként nagy mértékben töredezett baloldal, illetve a szélsőséges, nacionalista-populista jobboldal jelenti.
A brit elemző szerint nem biztos ugyanakkor, hogy Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése olyan mértékben győz a választáson, ami egyértelmű többséggel jár: ehhez a Nemzetgyűlés 577 helye közül 289-et kellene megszereznie, de a felmérések szerint csak 260 mandátumra számíthat, bár ez a támogatottság még növekedhet a kampány záró szakaszában. Ha mégis Le Pen jelöltje, a mindössze 28 éves Jordan Bardella lesz a kormányfő, Macron akkor is köztársasági elnök marad 2027-ig: mint megüzente, kötelességének tartja, hogy hivatalban maradjon, és megvédje a franciák jogait és intézményeit a lepenizmustól. Csakhogy – fejti ki John Lichfield – a francia politikai berendezkedés csupán elnevezésében elnöki rendszer, csaknem minden valódi, alkotmányozáshoz kötődő hatalom a parlament, a miniszterelnök és a kormány kezében van.
A Politico vendégkommentátora arra is kitér, ami fölött szerinte gyakran átsiklanak mostanában, hogy a lepenizmust a zsigeri Amerika-ellenesség hatja át, és hogy Marine Le Pen újra ki akarja léptetni az országot a NATO katonai szervezetéből.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja váratlan dinamikát adott az EU-bővítési folyamatnak
Történelmi jelentőségű lépésnek tartja a müncheni Süddeutsche Zeitung, hogy az Európai Unió hivatalosan is megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. A Luxembourban erről meghozott döntést ismertetve a dpa német hírügynökség kiemeli: Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja váratlan dinamikát adott az EU-bővítési folyamatnak. Éveken át nyugat-balkáni államokra – Montenegróra vagy éppen Szerbiára – lehetett gondolni, amikor annak esélyét latolgatták, mely államok kezdheti meg legközelebb az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Oroszország háborús magatartása azonban mindent megváltoztatott, és Ukrajna, valamint a kicsiny Moldova minden korábbinál rövidebb idő alatt jutott el a szándék kinyilatkoztatásától a hivatalos tárgyaláskezdésig.
A dpa ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország kockázati tényezőt jelent, hiszen a vétójogával élve még megakaszthatja Ukrajna csatlakozási folyamatát, és hogy Orbán Viktor a Funke médiacsoport lapjainak nyilatkozva tisztán politikailag motivált folyamatról beszélt, helytelenítve, hogy bizonyos kérdések tisztázása nélkül kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat. A német hírügynökség megerősíti, hogy a hatalmas méretű ukrán mezőgazdaság valóban szükségessé tenné az EU agrártámogatási rendszerének az átfogó reformját. Ami Ukrajna határainak a kérdését illeti, a dpa szerint is az a helyzet, hogy Ukrajna nem válhat EU-taggá, mielőtt lezárul az Oroszországgal folyó háború.
Néhány szóban Meloni és Orbán megbeszéléséről
Végül röviden arról, hogy a Corriere della Sera című olasz lap Giorgia Meloni és Orbán Viktor megbeszéléséről szóló beszámolójában egyebek közt a következő kijelentést idézi az olasz miniszterelnöktől: „Megvitattuk az ukrajnai konfliktust, és álláspontunk nem mindenben egyezik. Értékelem azonban azt a magyar álláspontot, aminek alapján az EU-ban és a NATO-ban lehetőségük van a szövetségeseknek fontos döntéseket hozni, akkor is, ha (a magyarok) nem értenek egyet. Viktorral megerősítettük, hogy támogatjuk Ukrajna függetlenségét és szuverenitását.”
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.06.24., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János