Schmidt Mária nem állt volna szóba Antall Józseffel?

Schmidt Mária a New York Times által közölt véleménycikkében egyebek mellett azt írja: „Mi magyarok – izgatottan várva, hogy visszavehetjük kezünkbe sorsunk irányítását és lebonthatjuk a vasfüggönyt –, naivan azt hittük, hogy Nyugat-Európa osztozni fog lelkesedésünkben.” (…) „Sajnos ahelyett, hogy mint potenciális szövetségesekre tekintettek volna ránk, miután végre csatlakozhattunk a szabad világhoz, a nyugat-európai országok úgy bántak velünk, mint a hidegháború legyőzött veszteseivel, akiknek meg kell hajolniuk bölcsességük előtt.”

Veszteseknek tekintettek bennünket? – tette fel a kérdést Bolgár György. Jelezte, Helmut Kohl egykori német kancellárt igen gyakran emlegeti Orbán Viktor (ahogy Schmidt Mária is), és ő mindig nagyon fontosnak tartotta Európa újraegyesítését, Kelet-Európa segítését, pénzzel, tanáccsal, nyugati cégek megjelenésével. Lehet ezt gyarmatosításnak gondolni, de rengeteg technikai, technológiai, vezetéstudományi újítást hoztak. Műsorvezetőnk szerint visszatérő hazugság, hogy „megszerezték a piacunkat”, igen, a tízmilliós piacot, miközben mi hozzáférést nyertünk az 500 milliós európai közös piachoz. A kereskedelmi mérlegünk velük szemben igencsak pozitív.

Schmidt Mária érzelmesen arról is ír, hogy a kommunizmusban milyen idők voltak, „megvoltak az ő embereik meg a mieink”. Akik a pártállamhoz csatlakoztak és a „mi hőseink”, akikre felnéztek, mint Kertész Imre, Petri György, Karátson Gábor. Voltak, akiket kitüntettek, azokat semmibe veszik, és voltak, akiket éppen csak megtűrtek, ők a hőseik.

Kertész Imre az ő írójuk lett volna? – kérdezzük ismét. A '70-es években megjelentek ugyan könyvei, de nem keltett akkora figyelmet a kommunistaellenes gondolkodói körökben sem. (Jegyezzük meg azért, hogy a Demokratában, a Magyar Hírlapban és a 888-on rendszeresen feltűnő, váratlan fordulattal punkból lett kormánypárti publicista, Pozsonyi Ádám néhány éve így írt a Nobel-díjas szerzőről: „Énnekem már nincsen szinte semmi vágyam / Csak az az egy, hogy Imre Kertészt egyszer szájon vágjam!”)

Bolgár György felsorolt egy pár, nem kommunistabarát költőt, írót, aki díjakat, kitüntetést kapott, mint Illyés Gyula, Pilinszky János (ő nem volt politikus költő, viszont Kossuth-díjat kapott a Kádár-rendszerben). Megvolt róla a véleményük? Németh Lászlóról is, akinek igen súlyos beszédéből Kövér László idézett nemrég? És Örkény Istvánt sem tartják nagyra? Sőt, a nemrég elhunyt színházi rendező, a Fidesz-szimpatizáns Kerényi Imre is Jászai-díjas, érdemes művész volt a kommunizmus alatt. A magyar filmművészet nagyjai, Jancsó Miklós, Makk Károly, Szabó István, világszerte elismert alkotók, akiket annak idején kitüntettek.

Mondjunk egy politikust is: Antall József, az első szabadon választott kormány vezetője, aki megkapta a munka érdemrend arany fokozatát. Schmidt Mária vele se állt volna szóba? Miről ír a Terror Háza Múzeum főigazgatója, milyen elképzelt valóságot fest le a foglalkozására nézve történész? - tette fel a kérdést Bolgár György.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Facebook