„Köszönjük
Reggeli gyors/Reggeli személy

Sehol nem csaltak annyit a devizahitelekkel, mint itt

4/04/2019 12:38

| Szerző: Klubrádió

Az évszázad csalása a frankhitel, már ötvenezren veszítették el a lakásukat, házukat. Hogyan nőhet ötszörösére az adósság?

2019. április 04. Reggeli gyors/Reggeli személy (2019. április 4., csütörtök 09:00)
40:52
00:00
Műsorvezetők: Pikó András, Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Rózsa Péter

Két európai bírósági határozat is született a közelmúltban, melyek szerint volna lehetőség a devizahitel szerződések visszamenőleges felülvizsgálatára is. Ezek után mit remélhetnek az ügyfelek? Zomborszky Fehér Zsolt jogvédő, a Devizahitelesek Mentőöve Egyesület szakértője beszélt erről a Reggeli gyorsban.

A jogvédő szerint egyértelmű, hogy tisztességtelen volt az a tájékoztatás, amelyet a hitelesek az árfolyamkockázatról kaptak, ha kaptak. Teljesen védelem nélkül maradtak, a bankok a kockázatot rájuk hárították, a szerződésekben nem volt semmilyen fogyasztóvédelmi elem. A pénzintézetek a hitelképességet csak a kezdő állapotra, az akkori frankárfolyamra vizsgálták. Két szerződést kellett volna kötni az igénylőkkel, egyet a hitelre, egyet pedig az árfolyamkockázatra. Az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elv Magyarországon egyáltalán nem működik.

 
Zomborszky Fehér Zsolt és Rózsa Péter
 
 

Az évszázad csalása történt, mégpedig összehangolt csalás, aminek az lett a következménye, hogy a felvett hitel három és félszeresét, de akár ötszörösét is visszafizettették, pedig a svájci frank árfolyama nem változott ennyit. Közben a bankok a saját kockázatuk elkerülése érdekében biztosítást kötöttek, sőt kárpótlást is kaptak, de azt a pénzt is bezsebelték. A hitelesek is köthettek volna hasonlót, ám akkor a svájci frank alapú hitel nem lett volna olcsóbb a forint alapúnál, ezért ezt a lehetőséget nemigen reklámozták.

További tisztességtelen eljárás, hogy a kezelési költséget is frankban kérték a bankok. Az Európai Unió irányelvei között szerepel, hogy kezelési költséget nem lehet felszámolni, ugyanis az egyfajta kamat. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának egy része innen származik.

Az ügyletek közül soknak az vége, hogy a követelést eladja bank egy követeléskezelőnek, egyébként potom áron, az MNB nyomására. Eddig ötvenezer ember veszítette el a lakását. A szakértő szerint erre is volna tisztességesebb megoldás, például a követelés eladásánál elővásárlási jogot kellene adni az adósnak.

Zomborszky Fehér Zsolt elmondta azt is, hogy különböző országokban hogyan kaptak valódi segítséget az ottani kormánytól, törvényhozástól a devizahitelesek, sőt azt is, hogy miként és miért nőhetett többszörösére az ügyfelek adóssága.

Rózsa Péter interjúját a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.