Az Orbán-kormány semmi áron nem mond le az orosz gázról

Nincs döntés az uniós vezetők részéről abban, hogy Magyarország megkapja-e a Covid miatti helyreállítási alap rá eső részét – számol be a legfrissebb fejleményekről az amerikai Wisconsin állam konzervatív talkrádiója (WSAU) és a US News and World Report a Reuters alapján. Mint köztudott, a hét elején járt le a határideje annak, hogy a magyar kormány írásban elküldje válaszát Brüsszel kifogásaira az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében. A magyar kormánnyal való egyeztetés során számos kérdésben haladást értünk el, de maradt még néhány tisztázandó ügy – tekintve a korrupcióellenes és az oktatási intézkedéseket – fogalmazott a Reuters megkeresésére az illetékes uniós szóvivő, hozzátéve, az egyeztetések folyamatosak, illetve megkezdődött a kormány által megküldött levél tartalmának feldolgozása. Az Európai Bizottság különös tekintettel lesz a közbeszerzések ellenőrzésére, mert elfogadhatatlan, hogy csak egy ajánlattevő van egy-egy pályázatra, illetve gyakran tapasztalható összeférhetetlenség a pályázóval szemben, és korrupció kíséri végig a folyamatot. A csalás elleni uniós hivatal, az OLAF felmérése szerint hazánknak az uniós pénzekkel történő visszaélése 4 százalékos, míg a tagállamoknál átlagban ez a mutató 0,36 százalékos. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hivatala egy hónap múlva küldi meg válaszát a magyar kormány most benyújtott levelére.

A kormány által a szomszédos Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva bevezetett veszélyhelyzet, illetve az annak nyomán életbe léptetett rendeleti kormányzás lehetővé teszi, hogy a rezsim teljes kontroll alá vegye az energetikai cégeket – ezt tartalmazza a kedden aláírt kormányfői rendelet – számol be a történésekről a New York-i részvénytőzsde, a Nasdaq portálja a Reuters alapján. A kormány június 28-i rendeletének lényege, hogy a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt energetikai iparágak, így különösen a villamosenergia-, földgáz-, kőolaj-, távhőipar és bányászat jelentős vagy meghatározó piaci erővel bíró szereplőit – közöttük is kiemelten az FGSZ Földgázszállító Zrt-t és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget – a magyar állam felügyelete alá vonhatja.

A politikai botrányokról elhíresült balatonőszödi üdülő ukrán zsidó menekülteket fogad be, gyakorlatilag menekülttáborrá alakítják át – olvashatjuk a The Jerusalem Postban, de még a clevelandi Jewish Newsban is. Az üdülő teljes renoválásáról az EMIH vezetője, Köves Slomó beszélt a Jewish Telegraph Agencynek is. Eddig pár tucatnyi zsidó menekültet tudtak elhelyezni, de ütemesen haladnak az átalakítások, s elkészül a 664 fő befogadására alkalmas kóser étterem is a kormány és a Chabad közösség közös működtetésében. A munkálatokat hat héttel az oroszok Ukrajna elleni háborújának megindítása után kezdték el. Mindenesetre alapítványt is létrehoznak a havi 600 ezer dollárba kerülő menekülttábor működésiének finanszírozására. A konkrét és átvitt értelmű építkezés egyébként része annak a világszerte beindult mozgalmi szerveződésnek, amely 1200 új ortodox iskola megnyitását tűzte ki célul. A cikk egyébként szól Balatonőszöd jelképes jelentéséről is, hisz Orbán hatalomra jutása szempontjából szimbolikus lett a település neve, illetve az Orbán későbbi választási győzelmét megalapozó Gyurcsány-féle őszödi beszéd helyszíne, a most menekülteket fogadó üdülő.

Dmitrij Vetcsinkin tollából született a moszkvai Krasznaja Veszna újságban megjelent kétrészes elemzés, amelynek első darabjában az Ukrajna és Magyarország kapcsolatában beállt változásról megállapítja – propaganda jelleggel –, hogy az utóbbi hónapokban a kárpátaljai magyarok egyre ellenségesebbek az ukránokkal szemben és ezért egyre nyilvánvalóbb a történelmi anyaországhoz való csatlakozásukat kifejező törekvésük. A szeretettől a gyűlöletig alcímmel közölt írás első bekezdésében azt állítja, hogy a közszolgálati médiából dől a ruszofóbia. Innen aztán eljut a cikk a szélsőséges ukrán nacionalistákig. 

Magyarország nem mond le az orosz gázról, s ennek témája még csak nem is vita tárgya a magyar kormányban – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten Luxembourgban, amiről az orosz Cargrad honlap is beszámolt. A magyar tárcavezető az uniós miniszterek tárgyalásán kijelentette, ilyen kompromisszumot nem hajlandó kötni Magyarország, mert az orosz gáz nélkül az ország működőképessége lebénul.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.