Magyarország a 2008-as pénzügyi válság óta legnagyobb kamatemeléssel okozott meglepetést

Új ablakban

2022. június 29. Reggeli gyors - részlet 22.06.29. Kárpáti János lapszemléje

05:21

00:00

Az uniós végrehajtó testület által kezdeményezett jogszabálytervezet – annak jelenlegi megfogalmazásában - lényegében véget vetne a végpontok közötti kommunikáció titkosságának: kötelezne minden hosting szolgáltatót, hogy szűrje az összes kommunikáció tartalmát személyek között, és maga ítélje meg, hogy abból mit ad át a bűnüldöző szerveknek. A szolgáltatóknak jogi következményekkel kellene szembenézniük, ha nem jelentenek minden olyan információt, ami potenciálisan gyermekek online szexuális zaklatására utal. A Politico szerint ez tömeges túlteljesítéshez, az emberek közötti kommunikáció tartalmának indokolatlan ellenőrzéséhez vezetne. Hatalmas mennyiségű adat, szöveg és kép kerülne be az Europol adatbázisába, holott ezt az intézményt már eddig is érték bírálatok az európai adatvédelmi biztos részéről nagy adatbázis nem megfelelő kezelése miatt. Akár még egy fürdetett csecsemő képe is, amit elküldenek a nagymamának, illetéktelen kezekbe kerülhetne. Súlyos hatása lenne a véleménynyilvánítás szabadságára nézve annak, ha senki nem lehetne nyugodt afelől, hogy közösségi média vállalkozások, üzenetküldő szolgáltatások, rendvédelmi szervek nem figyelik-e az ő elektronikus kommunikációját.

"Képzeljék el – olvasható a Politico cikkében – hogyan festene mindez Orbán Viktor Magyarországán, ahol már most is kockázatnak vannak kitéve oknyomozó újságírók és az emberi jogok védelmezői”.

Fotó: FotoRieth/Pixabay

 

A nyugati liberálisoknak tanulniuk kell a merkeli évekből – írja Janan Ganesh a Financial Timesban, amelynek az eredeti honlapja fizetős, ez a véleménycikk azonban szabadon elérhető a Financial Review weboldalán – afr.com.

A szerző a volt német kancellár negatív örökségén belül említi az orosz gáztól való függést, a nukleáris erőművekkel történt szembefordulást, illetve a védelmi kiadások elégtelen voltát. George Bush sohasem tartott bűnbánatot elfuserált iraki háborúja miatt, a központi bankosok pedig azért, mert végignézték a 21. század elején a hitelezési buborék szétpattanását. Miért kérjen hát bocsánatot éppen Merkel? – teszi fel a kérdést. Hogy az exkancellár, aki soha nem tér vissza hivatalába, belátja-e hibáit, már semmit nem számít, de ez nem áll azokra, akik folyamatosan ünnepelték őt, azokra a nyugati liberálisokra, akiknek ma is van szavuk – állapítja meg.

A cikk nagy teret szentel a gazdasági külkapcsolatok szerepének. Felidézi, hogy Merkel azt mondta, ő maga mindig kételkedett abban, hogy működőképes lenne a Wandel durch Handel koncepciója – vagyis a változások kikényszerítésére való törekvés a kereskedelem nyújtotta előnyök fejében. Ha kételkedett is, túl gyakran cselekedett ezzel ellentétesen – írja Janan Ganesh, aki szerint önmagában az a csoda, hogy a kapitalizmus civilizáló képességében való hit egyáltalán létezhet ma is, a történelmi tapasztalatok ellenére. Ilyen ellentétes történelmi tapasztalatként említi, hogy Európa a gazdasági integráció képét mutatta, amikor kitört az első világháború, valamint, hogy az amerikai-kínai viszony ma rosszabb, mint azelőtt, hogy a két országot összekapcsolta volna a kereskedelem és a hitelezés.

A kereskedelem egy országon belül sem garantálja a felvilágosult reformokat – állapítja meg a szerző, és példaként azt hozza fel, hogy Lengyelország és Magyarország illiberális kormányokat választott magának azután, hogy gazdaságuk betagozódott az uniós piac keretei közé.

A Financial Times véleménycikkének írója szerint a liberálisok nem mindig bizonyulnak a liberalizmus legjobb védelmezőinek. Ezt azzal a példával igyekszik igazolni, hogy olyan jobboldaliak, mint Trump, vagy a külügyminisztere, Rex Tillerson, illetve Boris Johnson, még brit külügyminiszterként, világosan látták az Északi Áramlat 2 elnevezésű orosz gázvezetékben rejlő veszélyt, míg az olyan felvilágosult politikusok, mint Merkel vagy külügyminisztere, Siegmar Gabriel, ezt nem látták.

Végül röviden megemlítem, hogy a Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja a magyar központ bank tegnapi kamatdöntéséről írva úgy fogalmaz: Magyarország a 2008-as pénzügyi válság óta legnagyobb kamatemeléssel okozott meglepetést.

Az alapkamatot 5,9 százalékról 7,75 százalékra növelték, holott előzőleg a Reuters által megkérdezett közgazdászok csak 6,4 százalékra számítottak. A lépéssel rövid távon azt sikerült elérni, hogy megállt a forint rekordmértékű árfolyamzuhanása, és a magyar fizetőeszköz több mint 404 forintos hétfői euróárfolyama 398 forint 15 fillérre erősödött.

Fotó: Pixabay

 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.