"Az uniós támogatásokból évi 1 milliárd euró juthat az Orbán-klán zsebébe"

Magyarország nem tart attól, hogy Oroszország megtámadná bármelyik NATO-tagországot – erről beszélt Gulyás Gergely MIniszterelnökséget vezető miniszter a Daily News Hungarynak adott interjúban, amit az orosz Kommerszant is átvett. A magyar politikus szerint Oroszország nem jelent fenyegetést a nyugatiakra nézve, már csak az Észak-atlanti Szerződés Szervezete magas színvonalú haderejének okán sem. A cikk szembeállítja ezzel az észt kormányfő jóval az Ukrajna elleni háború előtt tett kijelentését, miszerint Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést a NATO-ra. A NATO főtitkára nemegyszer figyelmeztette ennek kapcsán a Kremlt, fenyegetése esetén, és így válaszlépésre kényszerülve a szervezet képes megsokszorozni katonai erejét. Az orosz Kommerszant azt is írta, hogy a Bloomberg amerikai hírügynökség információi szerint a NATO Oroszországot nem közvetlen fenyegetést jelentő országként tartja számon.

Az orosz Nyeftyegaz portál pedig arról tudósított, hogy az Országos Atomenergia Hivatal megadta az engedélyt a Paks 2 területét határoló úgynevezett résfal építésére, amiről Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is beszámolt. Ez a fal pedig fontos eleme a további építkezésnek, merthogy ez akadályozza meg, hogy az erőmű területére ne törjön be a talajvíz. 2,5 km hosszú, 32 méter mélyen 1 m szélességű lesz ez a résfal. Ezt követően pedig felgyorsulhat Paks 2 építkezése. Szijjártó Péter beszélt az Európában kialakult energiaválságról, állítva azt, hogy az érezheti magát a jövőben biztonságban, aki saját maga gondoskodik az energiabeszerzésről. Ezért is kap nagy szerepet Paks 2., amellyel ki lehet majd védeni a nemzetközi piac áringadozásait és a beszerzési bizonytalanságokat is. Finnország leállította hasonló orosz atomerőművi építkezését, amellyel 100 milliárdos vesztesége keletkezett, de a magyar kormány ilyen hibát nem akar elkövetni. Tegyük hozzá, az oroszok háborúja alapvetően kétségessé tette az erőmű megvalósíthatóságát.

Hazánk továbbra is blokkolja az uniós olajembargót – erről adott hírt a ma kezdődő uniós csúcs előtt a Spiegel. A negatív cím ellenére azonban van remény arra, hogy mind a 27 tagország megegyezzen, mert új javaslattal állt elő az Európai Bizottság vasárnap késő este, amelyben kompromisszumot javasolt, s amiről jópár napja hallani is lehetett: a vezetéken igen, hajón nem érkezhet több olaj Oroszországból. A cikk azonban rögtön rámutat arra, hogy míg Németországba, Lengyelországba is a Barátság vezetéken érkezik az olaj, ők egyértelművé tették, szakítanak az orosz beszerzéssel. Eddig egyébként az összes orosz olaj egyharmada érkezett a Barátságon keresztül. A magyar kormány akadékoskodása azonban óriási felháborodást váltott ki ezúttal is Brüsszelben, mivelhogy mindemellett Orbán Viktor miniszterelnök 550 millió eurót kért a finomítók átalakítására, további 200 milliót pedig az adriai vezeték kibővítéséhez. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a ma délután kezdődő EU-csúcson online vesz részt, s Brüsszel attól tart, nem nagyon fogja tudni megmagyarázni a fiaskót, amennyiben az Orbán-kormány mégsem lesz hajlandó megfelelő garanciák nélkül belemenni ebbe az alkuba, pedig hát senki mást nem illetne meg a kedvezmény, csak Orbánt.

A Stuttgart Zeitung hétvégi számában olvashatjuk a német Daniel Freund európai parlamenti képviselővel készített interjút, amelyben reményét fejezi ki a Zöldeket képviselő politikus, hogy az Orbán miatti uniós bosszankodásoknak minél hamarabb vége lesz. Elmondta, hogy az autokrata Orbánnak nem lenne szabad most részt vennie ezen az EU-csúcson. Hisz nemcsak a magyar demokráciát rombolta szét, de most már a pártja által irányított parlament felett is átveszi az ellenőrzést a rendeleti kormányzással, amit a kihirdetett háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással illetve alkotmánymódosítással ért el. Freund panaszkodik arra is, hogy óriási kerülőkkel és nem kis logisztikai akadályokat elhárítva tudnak fegyvereket és muníciót vagy segélyeket küldeni Ukrajnának, miután Orbán nem engedi át az ország területén a segélyszállítmányokat. Nem véletlenül, hisz Putyin legszorosabb szövetségese és barátja Európában. Ami többek között Angela Merkel CDU-jának és az Európai Néppárt elmúlt évekbeli engedékeny, elnéző politikának is betudható. Most azonban nemcsak a német támogatáspolitikában állt be fordulat, de a háború kitörése után a magyaroknak a lengyelekkel is elmérgesedett a viszonya, miután világossá vált számukra Orbán orosz politikája. A szlovén szövetségesét, Janez jansa kormányfőt, illetve pártját pedig tavasszal nem választották meg, így Orbán egyre jobban izolálódik Európában. Eközben a falig elmegy, amikor a saját hatalmi érdekeit megvédve zsarolja az Uniót, mert csak az érdekli, hogy továbbra is hatalomban maradjon, de hozzá pénzt is kapjon Brüsszelből. Nem tudható, mennyibe fog ez még kerülni nekünk – mondja Freund, akinek információi szerint az uniós pénzek 25 százaléka jut az Orbán-klánhoz, ami évi több mint 1 milliárd eurót jelent. S amennyiben keresztül viszik a vétó intézményének megszüntetését az uniós alapokmány módosításával, úgy megszűnik a mostani, az uniós egységet megsértő, Magyarország okozta reménytelen helyzet is.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.