Simon, a vitéz - Szénási Sándor jegyzete

Nem szabad Európába beengedni idegen kultúrákból származókat - írja a Facebookon a Fidesz egyik kispesti képviselőjelöltje, és ez a mondat a Felcsúti Erőközpont politikájának ismeretében borítékolható volt, sőt el is várható. A ballib sajtó mégis felkapta, de csupán azért, mert a jelöltet Song Simonnak nevezik, félig japán, vagyis ötven százalékban bevándorló, ami máskor a magyar tűrőképességet sokszorosan meghaladja. Song Simon azonban idegengyűlöletében minden mást elhomályosítóan turáni.

Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy Song Simon bármilyen mértékben is idegen lenne köztünk. Emlékezzünk Matolcsy doktorra, az MNB jelenlegi elnökére, aki szerint a magyar csecsemők harminc százalékának egy piros pötty van a fenekén, szakasztott úgy, mint a japánokén, vagyis – tanítja Matolcsy doktor – egy tőből sarjad a két nép, az ázsiai eredet legalábbis közös. Ezen akkor sokan röhögtek, de az Index.hu szívós munkával kiderítette, hogy a dologban mégis van valami. A pötty ugyan inkább folt, és nem piros, hanem kék, kékesszürke, kékeszöld, és mongolfoltnak hívják, mert a mongolid népeknél a legelterjedtebb, de nem ismeretlen az európaiak között sem. Sőt nyilván nem ok nélkül, időnként szemita foltnak is nevezik.

Ez a Pöttyös Panni történet tehát nem igazán tűnik működőképesnek.

Próbálkozunk meg a japán-magyar nyelvrokonsággal, ilyen elmélet is van, pont ez ne lenne? 1823 -ban Heinrich Julius Klaproth értekezett a japán és a finnugor nyelvek egyezéséről, ezt a gondolatot 1901-ben Heinrich Winkler is felvetette, de erről hallván a nemzetközi tudományos közösség csak felnézett az égre, és azt kiáltotta, miért teszed ezt velünk, Uram?

Kezdünk kifogyni az ötletekből.

Shokotu Faisu, aki argentínai japán őstörténeti kutatónak tiszteli magát, az ausztriai Vasárnapi levél című magyar katolikus lapnak még 1962-ben írott tanulmányában közli, hogy Pakisztántól Szibériáig, a Hindukustól Burmáig a japánok és turániak egy fajhoz tartoznak, az ősnyelvük a magyar, a közösség 800 millió főt számlál.

Csinos ötlet, sajnos azonban kiderült, hogy Shokotu Faisi nem létezik - vagy ha mégis, a kezelése még nem fejeződött be.

Akad még két másik feltételezés.

Song Simon egy közismert pszichológiai csapda foglya. Ő maga kisebbségi, aki nem akarja, hogy más kisebbségiek is idejöjjenek, mert akkor sokan lesznek, és velük együtt Song Simont is utálni fogják, amit ő kerülne.

A másik: Song Simon nem japán és nem turáni, csupán egy sima, és gátlástalan törtető, aki - Eörsi Istvánt idézve - nyelvének piros szőnyegét teríti a Felcsúti Erőközpont lábai elé.

Maradjunk ennyiben.

Szénási Sándor jegyzete a 2019. szeptember 3-i Esti gyorsban hangzott el.