Surányi György: Önmagában érdektelen a rossz GDP-adat, a gazdaságszerkezettel van baj

A magyar gazdaság második negyedéves teljesítménye bőven alulmúlja az uniós átlagot, és az év egészében is rosszabbul teljesítünk majd a tagállamok többségénél – mondta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke a Reggeli Gyorsban. Az egyetemi tanár szerint az idei évben stagnálás körüli állapot várható.

Nem kell rettentő válságot kiáltani: a foglalkoztatás elég magas szinten van, az év egészében 2-3 százalékos reálbércsökkenés várható, a fogyasztás pedig 1-3 százalékkal fog visszaesni – közgazdasági értelemben ez nem válság – mondta Surányi, hozzátéve jövőre pedig 2-3 százalékos növekedés várható.

"Igazából érdektelen, hogy éppen plusz vagy minusz fél százalékos lesz idén a GDP éves változása, a probléma az, hogy szerkezetében van rossz állapotban a gazdaság. Nagyon alacsony termelékenység-növekedési pályán vagyunk, a munkaerő-tartalékok kimerültek" – hangsúlyozta a közgazdász. A meglévő gazdaságpolitika mellett – ismerve a költségvetési politika prioritásait, az adórendszert, azt, hogy mennyire elhanyagolt terület az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra – annak, hogy fenntartható, felzárkózó növekedés jöhessen létre kicsi az esélye, mert nagyon szűkösek a források" – magyarázta az MNB korábbi elnöke.

A magas inflációt legalább fele részben a rossz magyar gazdaságpolitikai döntések okozták, a most látható csökkenését pedig belülről a rendkívül erős megszorítások illetve a reálbércsökkenés hozza magával – mondta Surányi. Az MNB volt elnöke szerint uniós összevetésben az év végén is magas lesz az infláció Magyarországon, még ha el is érjük a kormány által kitűzött 8 százalékos célt, a további csökkenést több kockázati tényező is nehezíti. Ahhoz, hogy az áremelkedés viselhető legyen, nyilván növelni kell a béreket, ahogy ez történik is. Viszont "ha a kétszámjegyű bérnövekedés nem párosul termelékenységnövekedéssel, akkor inflációt generál. Ha pedig az MNB túl gyorsan csökkenti a kamatokat, a forint árfolyama megint el fog szállni, ami szintén újabb lökést ad az inflációnak – sorolta a kockázatokat a közgazdász.

Miközben negyedik negyedéve velünk van a technikai recesszió – vagyis ennyi ideje csökken a bruttó hazai össztermék (GDP) évesített ütemben az egymást követő időszakokban – és a csökkenő, de még mindig 17,6 százalékos infláció, a külpolitikai elszigetelődés miatt nem nagyon jön be nyugati működőtőke, Magyarország kezd lekerülni a vonzó befektetési célterületek térképéről. A közgazdász szerint a viták ellenére az uniós források egy részét – talán több, mint a felét – idővel meg fogjuk kapni, addig azonban ezeket csak drága hitelekkel tudjuk helyettesíteni. Tőkebefektetések pedig elsősorban a Távol-Keletről érkeznek, de ezek nem tudják pótolni azt, amit a nyugati technológiák bevonása jelentene a fejlődés szempontjából – mondta az MNB volt elnöke.

Kockázatot jelent a magyar gazdaságra, hogy ilyen mennyiségben épülnek rendkívül alacsony hozzáadott értéket képező akkumulátorgyárak az országban – véli Surányi. Az iparág ugyanis súlyosan energiaigényes, amit csak importból tudunk fedezni, az alapanyok jelentős része is külföldről fog érkezni, vagyis – mindezt beszámítva – a nettó export "szabad szemmel alig látható" nyereséget hozhat majd ezekből a beruházásoktól. Nagyrészt külföldi vendégmunkások fognak dolgozni az üzemekben, tehát a kifizetett bérek nagyrésze ki fog repülni az országból. Egyes számítások szerint a beruházásokra adott állami támogatások megtérülése legjobb esetben 10-12 év – mondta Surányi. 

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva!