Sz. Bíró: Az amerikai megállapodás Ukrajna teljes kifosztását jelentette volna

Három éve, 2022. február 24-én vált teljes körűvé Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Az ezt megelőző hónapokban a legtöbb elemző azt gondolta, csak a fenyegetés nő, nem következik be Ukrajna lerohanása, már csak azért sem, mert ahogy Sz. Bíró Zoltán szokott fogalmazni, az nagymértékben önsorsrontó lenne Oroszország számára is. Aztán, külső szemlélőként is többféle szélsőséget megéltünk: először azt hittük, villámháború és bábválasztás jön. Meglepődött a világ, amikor Volodimir Zelenszkij ahelyett, hogy a kimentést kért volna, inkább azt üzente a nyugati világnak, lőszert küldjetek. Bár az első hetekben az oroszok elértek Kijev közelébe, fokozatosan jöttek ukrán sikerek is és valamiféle eufória alakult ki, hogy talán győzhetnek is, persze jelentős nyugati segítség mellett. Aztán egyre inkább befagytak a frontvonalak, a nyugati közvélemény pedig kicsit belefáradt a háborúba. Mostanra pedig oda jutottunk, hogy Donald Trump amerikai elnök szerint nincs szükség az ukránokra a tárgyalóasztalnál, Zelenszkijt pedig diktátornak nevezte, aki felelős a háború elhúzódásáért.

Az évfordulón a Reggeli személyben Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértővel beszélgetett Szénási Sándor.

Trumpnak nem a saját fejéből pattant ki, hogy Zelenszkij illegitim elnök lenne, Vlagyimir Putyin már legalább 2024 nyara óta, Zelenszkij mandátumának lejárta óta szajkózza ezt. Az amerikai elnök delirál, légből kapott adatokkal dobálózik akkor is, amikor 300 milliárd dolláros Ukrajnának adott támogatásról beszél, tavaly év végéig kb. 140 milliárdot szántak erre – mondta a szakértő. Ez messze van a 300 és pláne az 500 milliárd dollártól, amiről abban a, még csak nem is nemzetközi jogászok által összeállított megállapodásban van szó, amit most Zelenszkij elé toltak és amivel arcátlanul úgy állítják be a helyzetet, mintha ellentételezést követelne az eddigi támogatás – tette hozzá.

A nyilvánvalóan gyarmatosító, az országot kiszolgáltató megállapodás – amit az a jelenlegi formájában ukránok minden bizonnyal elutasítanak – nemcsak a ritkaföldfémekre vonatkozott volna, hanem fontos szállítási infrastruktúrára, kikötőkre, vezetékekre. Ennek az aláírása tényleg Ukrajna teljes kifosztását jelentette volna – mondta Sz. Bíró.

A szakértő szerint ezt a helyzetet úgy lehetne lefordítani, hogy "fiúk, vigyétek amit akartok, biztonsági garancia nincs és gyorsan csinálunk egy elnökválasztást a ti örömötökre". Ahhoz, hogy Ukrajna kapituláljon nincs szükség amerikai közvetítésre, azt egyedül is meg tudja tenni – szögezte le Sz. Bíró.

Persze egyezkedjen bármiről Oroszország és Amerika, az még nem jelenti azt, hogy lesz kin végrehajtani amit eldöntenek. A szakértő szerint nem valószínű, hogy az ukránok feladnák a harcot amerikai támogatás hiányában, ráadásul Európa is inkább abba az irányba mozdul, hogy önállóan is képes legyen komolyabb védelmi erőt felmutatni – ehhez persze idő kell. Jelenleg sem lőszer és fegyverek sem a katonai és politikai hírszerzés terén nem tudnák pótolni Amerika szerepvállalását.

Az interjúban szó volt még többek között arról is, hogyan fordította el a háború az európai identitástól az orosz társadalmat és persze az Európai Uniótól az orosz gazdaságot, hogy a Kínával rohamtempóban kialakított új kapcsolatok nem kölcsönösen, hanem elsősorban Oroszország számára jelentenek függést és arról is, hogy a gazdasági szankciók, bár korlátozott hatást váltottak ki, azért működnek. A hadigazdaságra átállt országban már belülről is jelzik néhányan, hogy baj lesz, igaz, a statisztikai hivatal újabban visszamenőleg is feljavít adatokat.

Sz. Bíró beszélt arról is, Ukrajnában az emberi áldozatokon túl minimum 250 ezer épület pusztult el a harcokban, több ezer egészségügyi, oktatási, kulturális intézményt, sportlétesítményt romboltak le, az energiarendszer kapacitásának 70 százalékát felszámolták. Ez tükröződik az ukrán gazdaság teljesítményén, 2022-ben 30 százalékkal esett vissza, az export most 61 százaléka a háború előttinek. Ugyanakkor 2023-ban és 2024-ben növekedett a gazdaság, elsősorban az Európai Unió közvetlen pénzügyi segítségének köszönhető az ukrán költségvetés köszöni, jól van. Az persze nyitott kérdés, mi lesz az újjáépítéssel – annyi biztos, hogy Európának sem érdeke, hogy roncsország legyen.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.