Szakember: Ha így marad, relatív elszegényedési csúszdára kerülhetnek a nyugdíjasok
3/01/2022 12:57
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az 1957 január 1. után születettek már csak 65 évesen mehetnek nyugdíjba, bár a nőknek van egy kiskapu, így ők örülhetnek. Az idén nyugdíjba menők 8,5%-kal több nyugdíjat kaphatnak, mint azok, akik tavaly mentek nyugdíjba. De mi vár a nyugdíjasokra, ha ekkora marad az infláció?
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 23:55-től hallgathatja meg.
Január 1-én érkezik az 5 százalékkal növelt nyugdíj, összhangban az MNB idei előrejelzésével és valamivel meghaladva a kormányzat 4,8%-os inflációs előrejelzését, mondta Farkas András nyugdíjszakértő. Amennyiben 2022-ben ennél is magasabb lesz az infláció, akkor novemberben a törvény szerint kiigazítás lesz: ha 1%-kal magasabb az amúgy tervezettnél, akkor visszamenőleges emelést hajtanak végre, ha viszont 1%-nál kisebb, így az infláció 6% alatt marad, akkor egyösszegű kompenzációt kapnak, mondta az idei menetrendről.
Szerinte olyan is volt már, hogy ha "a politikai, gazdasági szükség megkívánja, akkor egy rendkívüli évközi emelés is előfordulhat, ahogy tavaly nyáron ez megtörtént". A nyugdíjtörvény egyelőre azt biztosítja, hogy a nyugdíj az inflációt kövesse.
A másik rendkívüli juttatás februárban érkezik, egy teljes összegű 13. havi nyugdíj képében, ami 350 milliárd forintba fog kerülni a költségvetésnek. Ezt a szakember szerint a nyugdíjasok el is költik az inflációs nyomás miatt, tehát a pénz mindjárt megjelenik keresletként, ami egyfelől inflációt gerjesztő folyamat, másrészt az áfa keretében visszakerül a költségvetésbe. "Mielőtt nagyon örömködnénk, hogy ez egy óriási juttatás, látnunk ell, hogy egy komplex folyamat része, és mind az inflációhoz, mind a keresleti nyomáshoz hozzájárul" - mondta a szakember.
A nyugdíjigényléseket elemezve Farkas azt mondta, a női nyugdíjasok kétharmada a kedvezményes - 40 év utáni - nyugdíjat veszi igénybe, tehát a nyugdíjak megállapításánál ennek "hihetetlenül népszerű és fontos szerepe van a továbbiakban is, mivel ez a feltétel az idén sem szigorodik. Noha amikor bevezették, 10 éve, a nők nyugdíjkorhatára 62 év volt, ami most 65 évre emelkedett. "Ez a három év nem tükröződik a kedvezményes jogosító időtartamához, ez jó hír a nőknek, készülhetnek nyugdíjba, akik az idén készülnek menni".
Általános nyugdíjemelésről azt mondta, a mostani korhatáremelés, tehát hogy aki 1957 január 1-én vagy azután született, már csak 65 évesen mehet nyugdíjba, kivéve az említett 40 éves női nyugdíjkedvezményt igénybe vevőket, egy tíz éves folyamat volt, így mindenki tudta, mire számíthat. És persze, az is igaz, hogy akik most mennek nyugdíjba, többet kapnak, mint a régiek.
Az új nyugdíjak megállapításához ugyanis figyelembe kell venni az úgynevezett valorizációs szorzókat, tehát az idén nyugdíjba vonulók a 2021-es keresetemelkedésnek megfelelően növekvő szorzókkal számolt nyugdíjat kapják, így 8,5 százalékkal jobban járhatnak, mint a tavaly nyugdíjba vonulók. Így "relatív elszegényedési csúszdára kerülhetnek a nyugdíjasok, ha továbbra is csak az inflációval emelkednek a nyugdíjak, miközben ennek a 2-3-4-szeresével növekednek az átlagbérek."