Szakértő: A NATO azt akarja megmutatni Oroszországnak, hogy nem érdemes megtámadni

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csütörtöki, Brüsszelben esedékes rendkívüli csúcstalálkozót megelőző sajtótájékoztatón ismertette azokat a döntéseket, amelyekről a vezetőknek másnap dönteniük kell, és amiket - ahogy azt az euroatlanti szövetség hivatalos közleménye kijelenti - másnap meg is hoznak. A döntések között szerepel négy új NATO-harccsoport felállítása Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

Erről kérdeztük Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőt az Esti gyorsban, aki elmondta, a harccsoport rendkívül rugalmas csoportosítás, mindig a szükséges méretekben és összetételben állítják elő, nincsenek rá konkrét előírások. Az a cél, hogy gyorsan mozgó, nagy tűzerejű csoport legyen, általában megerősített zászlóaljnyi méretű szokott lenni. Az is változó, hogy egy ország állítja össze vagy nemzetközi; az utóbbi szimbolikus értelemben fontos, de a legjobb, ha összeszokott csapatokról van szó – tette hozzá. Szerinte ilyenre is lesz példa és olyanra is.

A műveletet, amit a NATO végrehajt a keleti „szárnyon”, az elrettentés szóval lehetne legjobban leírni. Azt akarják megmutatni Oroszországnak, hogy nem érdemes megtámadni őket, elszántak és képes megvédeni valamennyi tagját – hangsúlyozta.

Lehet-e tartósabb tűzszünet?

Luhanszkban lokális tűzszünet alakult ki, de „ahhoz nagyon optimistának kell lenni”, hogy az ember azt gondolja, ez a humanitárius folyosókkal együtt működni fog. Ugyanis eddig nem működik, az oroszok sorra megszegték ezeket a megállapodásokat, lőtték a menekülőket, illetve elraboltak embereket (köztük gyerekeket is) Oroszországba, „mindenféle táborokba”. Ennek is az elrettentés lehet a célja, illetve Mariupolból vélhetően a szélsőséges Azov ezred tagjait akarják deportálni – tette hozzá.

Állóháború

Gyarmati István szerint némi egyszerűsítéssel, de leginkább az állóháború kifejezés írja le azt, ami már napok óta látható. Az ukránok nem tudnak ellentámadásokat indítani, nagy veszteségekkel járna, az oroszoknak meg úgy tűnik, hogy ellátási problémáik vannak, ami a fegyverekre is kiterjed. Úgy tűnik, az orosz logisztika nagyon rosszul vizsgázott.

Belarusz szerepe

"Úgy tűnik, Lukasenkának van annyi esze", hogy nem akar belesodródni a háborúba azzal hogy nagyobb belorusz katonai alakulatokat küldene Ukrajnába, de az ország területének minden korlátozás nélküli felhasználását lehetővé tette az elnök, akinek nem is volt más választása – közölte a szakértő.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt képünkön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins