Szakértő: Semmit nem tanult a vezetés a covid-járvány kezelése terén

Rékassy Balázs az interjú elején kitért arra, hogy az előző évek KSH által mért átlagához képest a covid okozta extra halálozás 28 ezer embert jelent. Ennyivel haltak meg többen, mint „békeidőben”. De közben nem volt influenzajárvány és kevesebben hunytak el közlekedési balesetben. Tehát a covid igenis megnövelte a halálozást Magyarországon, aminek több oka van. A fertőzöttek körülbelül 3 százaléka meghal, a fertőzés „kilöki” a meglévő krónikus betegségekkel küzdőket az egyensúlyi állapotból, valamint az egészségügyi ellátórendszer olyan mértékben leterhelt és covidra fókuszált, hogy előfordulhat, hogy valaki nem kap időben ellátást, és emiatt veszítjük el.

Kásler-nyilatkozat

Kásler Miklós, az egészségügyért is felelős miniszter nemrég tett egy olyan nyilatkozatot, amelynek számaiból az derül ki, hogy a negyedik hullámban kórházba került covidosok 55 százaléka halt meg. Szavai szerint 17 ezren kerültek kórházba és 9500-an haltak meg.

Rékassy Balázs szerint ez szerencsére nem lehetséges. „Kásler miniszter úr nem tud számolni, rossz adatokat közöltek felé, vagy rosszul jegyezte meg”, de ezek a számok nem helytállóak. Sajnos tény, hogy nem közölnek rendszeresen, megbízhatóan adatokat, hanem csak egy-egy politikus időnként bemond valamit. Az intenzív osztályokon magasabb is a halálozás, mint 55 százalék, de a kórházba kerültek között összességében szerinte 10-15 százalék között van. (A Portfólió cikke szerint Angliában 10-20, Amerikában 5-15 százalék között lehet az érték.)

„Nem tanultunk semmit”

Nem vagyunk urai a helyzetnek, nincs professzionális egészségügyi menedzsmentünk – hangsúlyozta, hozzátéve: szerinte nem is próbálnak tenni ezért. A lakosság jobban érti, hogy szükség lenne ingyenes tesztelésre, a szakértők pedig régóta mondják, hogy szükség lenne jobb minőségű maszkokra. A jól működő egészségügyi rendszerekben megpróbálják minél jobban elkülöníteni a covid-ellátást és biztosítani a normál ügymenetet. Magyarországon fölöslegesen terhelnek feladatokat orvosokra, Nyugat-Európában az oltásokat egészségügyi intézményektől függetlenül szervezik meg – sorolta.

Szerinte egy jó vezető (akár egy vállalatnál is) úgy alakítja ki a működést, hogy lehet hibázni, de a hibákból tanulni kell és van visszacsatolás, fejlődés. Magyarországon nem mernek beszélni a hibákról, mert az egész túlpolitizált, nincs senki, aki visszajelzést adna és kimondaná, hogy „meztelen a király, akárki is legyen az”. „Nem fejlődik a rendszerünk, semmit nem tanultunk” a covid eleje óta, illetve a szakemberek rengeteget tanultak, de nincs nyitottság fentről arra, hogy elfogadják a tapasztalataikat és változtassanak.

Egymillió lakosára vetítve Magyarországon 4000 fölött van a halálozás, Ausztriában 1500, Izraelben 800, 20 százalékát veszítik el a covid-fertőzötteknek a magyarhoz képest, annak köszönhetően, hogy jól meg tudják szervezni és többet költenek az egészségügyre. A túlzott centralizáltság és a visszajelzés hiánya, hogy a kórházigazgatók kezéből elvettek minden szabad döntést, szintén hozzájárul ehhez – mondta a szakértő.

Negyedik oltás

Az oltásnak mindenképpen van értelme. A negyedik oltást illetően megosztott a szakma, mert még nincs elég adat. Rékassy Balázs úgy látja, nem kell mindenkinek fölvennie, sokkal fontosabb (természetesen nehezebb is) azokra fókuszálni, akik még nem oltatták be magukat. Szerinte tehát a negyedik oltást csak a veszélyeztetetteknek szükséges beadni.

Most lenne igazán nagy szükség az ingyenes, nagyszámú tesztelésre, az ingyenes FFP2-es maszkok osztására és a védettségi (oltási, hívják bárhogyan) igazolvány komolyan vételével. Nyugaton csak úgy lehet bemenni például egy kávézóba, hogy ha valaki felmutatja ezt az igazolványt, amely hat hónapnál nem régebbi második oltáshoz vagy harmadikhoz kötődik. 

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Kiemelt kép: