Szalonna és furulya

Ma láttam a piacon, hogy ötezer forint a tepertő kilója. És ez biztos lesz több is, elvégre nincs rajta ársapka, bárki bármennyiért árulhatja, ameddig veszik. Koleszterin meg egyebek ide vagy oda, válságok idején a szalonnafélék nagy értéket képviselnek, némelykor az aranynál is nagyobbat.

A kalóriaszegénység felülírja nem csak a vegán álmokat, de olykor még a vallási parancsolatokat is, egyes leírások szerint a galíciai zsidók vittek magukkal szalonnát Auschwitzba, mert kis helyen elfér, nem romlik meg és főként sokáig el lehet kerülni vele az éhenhalást. Magam arra emlékszem, hogy a nyolcvanas évek Romániájában nagy kincs volt a szalonna, a tepertő és a disznózsír, minden pénzt megadtak érte az emberek, de boltban nem lehetett kapni, ahogy semmit sem. Előfordult viszont a piacon, ott sem sok, mert a sertésekre beszolgáltatási kötelezettség volt, ahogy amúgy a tojásra is. De ha némely Dezsőnek legálisan lehetett meghalnia, akkor sem árulhatta a gazda bármennyiért a terméket, mert hatósági ára volt. Mai nyelven szólva: ársapka volt rajta.

Így aztán ha szalonnát akartál venni, akkor kellett hozzá venned egy furulyát is. Mondjuk a szalonna tíz lej volt, a semmire sem alkalmas, hevenyészve faragott kis hangszer pedig száz. Száztíz lejért összvissz így lehetett így venni e bizarr árukapcsolásból. Ma persze már szofisztikáltabb módszerek vannak, mondjuk az olcsóbb csirkemellet is megfizetjük a tepertő árában. Mondjuk furulyára itt amúgy sem lesz szükség egyhamar, a KATA lassan lejár, hamarosan eljöhet az az idő, amikor a zenészek szalonnáért, kenyérért vagy krumpliért fognak zenélni. Ha lesz, akinek lesz még kedve meghallgatni őket.

Kern Andrással szólva: Éjjel billentyű – nappal töpörtyű.

Az 2022. augusztus 25-i Útszélen teljes adását itt hallgathatja meg.