Szent Iván éjszakáján...
23/06/2021 15:52
| Szerző: Klubrádió
Vasárnap 5-kor újabb daltörténettel jelentkezett a Kovátsműhely: Vedres Csaba és Fábri Péter Két szó járja táncát című dala után Kováts Kriszta műsorvezető előbb Novák Ferenc Tata etnográfust, koreográfust kérdezte a szentivánéji népszokásokról, majd Csáki Judit színikritikust faggatta Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának legemlékezetesebb előadásairól.
Szent Iván éjjele az év leghosszabb napja és legrövidebb, a Föld egyes tájain pedig legvilágosabb éjszakája; ehhez már az emberiség legkezdetibb korától kapcsolódnak népszokások, rituális hagyományok, amelyek közül a legállandóbb talán a tűzugrás, ami szemmel láthatóan a Nap tiszteletével áll összefüggésben. A pogány ünnepet a kereszténység korában Szent Jánosról nevezték el, de a rítusok nem sokat változtak. A fény, a világosság, a meleg a termékenységet is középpontba állította ezen a napon.
A legendás koreográfus-etnográfus az adásban beszámolt a különböző népek máig ható eljárásairól, gyakorlatairól: bizonyos területeken csak a lányok, máshol a lányok és a fiúk közösen ugrálják át a tüzet, aminek kimenetelét a párválasztással hozzák összefüggésbe; más országokban édes süteményeket készítenek, de olyan is volt a természeti népeknél, ahol a megözvegyült nő gyászának eddig a napig kellett tartania. Egyes hagyományokban a tűzrakás az év rossz dolgainak elégetésével kötődik össze.
Kováts Kriszta a szentivánéji rituálék művészeti megjelenéséről is kérdezte Novák Tatát. A szakember beszámolt egyik korábbi rendezéséről, ahol a táncosok a színpadon ugrották át a valódi tüzet. Különleges módon a beszélgetés során Kováts Kriszta az ünnephez kapcsolódó két dalt is elénekelt.
Az adás közepén elhangzó Koncz Zsuzsa-dal, a Szentiván után a műsor második vendége Csáki Judit színikritikus volt, akivel a műsorvezető a nemzetközi színházi közelmúlt legemlékezetesebb Szentivánéji álom-előadásairól beszélgetett. William Shakespeare állítólag egy főúri esküvőre írta 1595-ben a darabot, de Csákitól azt is megtudhattuk, hogy ma már senki nem tudja, a két pár közül melyiket mintázta a házasodó felekről.
A színikritikus felidézte Peter Brook legendás rendezését és Ács János 1980-beli kaposvári színpadra állítását, majd a beszélgetőtársak szót ejtettek Csányi János kilencvenes évekbeli előadásáról, amelyet az egyik legemlékezetesebb magyarországi adaptációként tartanak számon és amely a Bárka Színház megalapításához vezetett, többek között ebben az előadásban talált egymásra a Mucsi Zoltán–Scherer Péter páros. Kováts Kriszta műsorvezető azt is felidézte, hogy ezen az előadáson a nézőtér is különleges volt, hiszen a nézők hintákban foglaltak helyet.
A beszélgetésben számos konkrétum és további érdekesség is elhangzott ezekről az előadásokról, valamint a szentivánéji népszokásokról. Ha az egész beszélgetésre kíváncsi, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg a teljes adást!
