Szent-Iványi: A magyar kormány érzi a veszélyt, nem akarnak annyira provokálni Orbánék
21/03/2024 21:40
| Szerző: Klubrádió
Az elmúlt időszakban történt egy váltás, a magyar kormány érzi a veszélyt, hogy a vétókat ellene fordíthatják, és emiatt áttérhetnek a többségi szavazásra – mondta Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, akit az EU-csúcs apropóján kérdeztünk.
A kétnapos európai uniós csúcs témái között szerepel a többi között a katonai segély Ukrajnának, a lefoglalt orosz pénzekből Ukrajna megsegítése, az uniós védelmi erők, Gáza ügye, valamint az Unió bővítése.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár az Esti gyorsban azt mondta: még nagyon az elején vagyunk, nem sok minden szivárgott ki arról, hogy mi történt. Várhatóan sok vita lesz, mert a legtöbb kérdésben nincs egyetértés. Példaként említette, hogy a lefoglalt orosz állami pénzek kamatköltségeit fordítanák Ukrajna katonai támogatására, ez 3 milliárd eurónyi összeg, de ez egyesek szerint felvet alkotmányos kérdéseket, hogy a magántulajdon lefoglalható-e.
Egy másik fontos ügy a bővítés összekapcsolása a külpolitikai kérdésekben a többségi döntéshozatalra áttéréssel. Idáig a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben egyhangú szavazással döntöttek, és az a bizottság javaslata, hogy egy igen ravasz megoldással csatlakozási szerződésen keresztül módosítanák a szerződésnek ezt a részét, ami lehetővé tenné, hogy ezekben a kérdésekben többségi szavazással dönthessenek. Vera Jourová biztos nyíltan ki is mondta, hogy ez nem kis részben a magyar kormány miatt van, amely nagyon sokszor élt a vétó eszközével.
A bővítésről: a tervezet szerint az lesz, hogy megkezdik a tárgyalásokat az érintett országokkal, amennyiben teljesítenek bizonyos feltételeket, de hogy mikor jut el eddig Moldova és Bosznia-Hercegovina, az jó kérdés. Részletezte, Moldova megijedt, mert orosz részről az is elhangzott, hogy ha elérik a határát, akkor Transznisztriát is magukhoz csatolják. Boszniában pedig ezzel szeretnék ellensúlyozni Milorad Dodik elnök „ámokfutását”, tartanak attól, hogy szétesik az ország, és ez láncreakciót indíthat el az egész térségre nézve. Ezért szeretnének olyan perspektívát adni az országnak, amely összetarthatja, szemben a szeparatista kísérletekkel. Dodik egyébként belorusz és orosz körútról tért vissza, ugyanolyan kitüntetésben részesítette Vlagyimir Putyint, mint Orbán Viktort.
Ursula von der Leyen felvetett egy érdekes gondolatot, ez az úgynevezett „graduális integráció”, amely szerint bár ezek az országok a teljes jogú tagságra még sokáig nem készültek fel, de kezdjék meg fokozatosan bevonni őket, érezzék úgy, hogy már betették a lábukat az ajtórésbe. A magyar álláspont ebben és a többségi szavazást illetően is ellentétes, és a mezőgazdasági kérdésekben is vannak komoly viták az ukrán gabona exportja miatt. Tehát a szakértő összegzése szerint ezen a csúcson sok-sok vita lesz és kevés érdemi döntés.
Szent-Iványi István a magyar álláspontról úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban történt egy váltás, a magyar kormány érzi a veszélyt, hogy a vétókat ellene fordíthatják, és emiatt áttérhetnek a többségi szavazásra. Emiatt hétfőn, az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás ügyében is az úgynevezett konstruktív tartózkodást választotta. Ez azt jelenti, hogy bár nem értenek egyet, nem akadályozzák meg a döntést. Most sorozatosan ezt teszik, úgy tűnik, nem annyira akarnak provokálni Orbánék, mert érzik, hogy elmentek a falig. A februári csúcstalálkozón megkapták azt a fenyegetést, hogy minden pénzt felfüggesztenek, és látható, hogy ez hatott.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. március 21., csütörtök 18:25
Műsorvezető: Szénási Sándor
