Szent-Iványi: Orbán politikája nem változik, csak kénytelen volt pár gesztust tenni, mert túl messzire ment

Szent-Iványi István külpolitikai szakértőt, volt külügyi államtitkárt elsőként arról kérdeztük, hogy miért Novák Katalin köztársasági elnök megy magyar részről a varsói találkozóra. Elmondta, a varsói csúcsot (amelyen Joe Biden amerikai elnök is részt vesz) az Ukrajnával szomszédos országok, az úgynevezett bukaresti kilencek szervezik, és államfőknek szól a meghívás. Ez így vélhetően kényelmesebb is volt a vendéglátóknak, mert Orbán Viktor megítélése főleg ebben a körben és különösen az Egyesült Államok vezetésénél nem kedvező, nem ő az, akivel most Biden találkozni szeretne.

A kormánymédiában már az is megjelent, hogy a NATO az Egyesült Államok erőszakszervezete, de Orbán nem mondott ilyeneket szombati évértékelőjében, létfontosságúnak nevezte a NATO-tagságot. Szent-Iványi István szerint ezzel együtt nem lesz lényegi változás az irányvonalban, a miniszterelnök ki is jelentette, hogy a külpolitika marad, az helyes. A NATO-val kapcsolatban le kellett szögeznie, hogy Magyarországnak erre szüksége van, mert a Fidesz első számú megmondóemberei (Bayer Zsolt és Bencsik András) túl messzire mentek; előbbi az USA-t lator államnak nevezte, utóbbi meg közölte, hogy az oroszoknak drukkol.

A volt nagykövet és európai parlamenti képviselő szerint a miniszterelnöknek is szüksége van a NATO-ra és látja, hogy „kifele áll az ország szekere rúdja”, az pedig borzasztóan kínos volt, amit a finn és a svéd csatlakozással kapcsolatban műveltek. Ebben is volt egy váratlan fejlemény, kiderült, hogy jövő héten mégis tárgyalja a parlament az ügyet. Szerinte Orbán politikája nem változik (noha a magyar elemzői közegben többen erre jutottak), csak túl veszélyes vizekre evezett és kénytelen volt bizonyos gesztusokat tenni. Az EU-val kapcsolatban sem volt lényegi változás beszédében, ráadásul annak másnapján fogadta Vang Ji kínai külügyi államtanácsost, aki Münchenben „összeugrott” Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

Szerinte „használják” Orbán Viktort, annak az álláspontnak, amit a kínaiak és a Kreml képvisel, az EU-ban és a NATO-ban nincs más képviselője, csak ő. Ezt maga is elismerte, mikor azt mondta, egyedül maradtunk, „csak a Vatikán és én”. Az se igaz, véli Szent-Iványi, hogy a németek korábban az orbáni álláspontot osztották volna a háborúval kapcsolatban. Ugyanis a háború első néhány napjában leállították az Északi Áramlat 2 engedélyezését, lényegében szankciókat hoztak még az EU-s szankciók előtt. Az tény, hogy a szociáldemokratáknál erős a pacifista szárny, ők nehezen változtattak ezen, de a külügyminiszter rögtön komolyabb lépéseket szorgalmazott. Orbán beszédében a náci Németországra is utalt, amikor azt mondta a tankokhoz kapcsolódóan: „talán még a régi térképeik is megvannak”. A szakértő szerint ez „sunyi utalás” és eljut a kancellárig. Elég nagy megrökönyödést, felháborodást váltott ki Németországban.

Ez hasonló utalgatás, mint amikor egy esetleges puccsot felvetve azt mondta, az amerikaiak ne küldjenek „valami Puccini nevű embert” (Goodfriend, a „jóbarát”, és Pressman, a „présember” után). Ezek alapján semmi jele annak, hogy lényeges változás lenne a magyar kormányfő politikájában – hangsúlyozta. Amíg Szijjártó Péter a külügyminiszter, aki Belaruszba látogat, majd Vang Jivel folytat megbeszéléseket „ki tudja, miről”, addig nem is lesz. A magyar külpolitikának ilyen rossz megítélése valamikor Trianon környékén vagy az ’50-es években lehetett – vélekedett Szent-Iványi István.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.