Színesen szép a világ, de vajon miért?

Miért kék az ég és miért hívjuk földünket „kék bolygónak”?

A Föld légköre zömében nitrogénből és oxigénből áll, önmagában mindkét gáz színtelen, viszont rengeteg apró szennyezőanyagot, porokat és molekulacsoportokat tartalmaz, a Nap fénye pedig ezeken szóródik – mondta Szokolai Tibor.

 Pixabay

 

 

 

Az általános iskolai fizika kísérletekből tudjuk, hogyha a Nap fényét prizmával felbontjuk, akkor ibolya, kék, zöld, sárga, narancs és vörös színeket kapunk, ebből az összetett fényből a levegőben lévő porrészecskék bizonyos hullámhosszúakat kiszórnak. A kék fény hullámhossza összemérhető ezeknek a részecskéknek a méretével, és ezért a kék fény ezeken az apró részecskéken szóródik. Ha nem nézünk szándékosan a napba (ami szemkárosító hatású), akkor mindenhonnan a nap színképéből kiszórt kék fény jut a szemünkbe és ezért látjuk kéknek az eget – tette hozzá a fizikatanár.

Szokolai Tibor azt is elmondta, hogy földünket pontosan ezért nevezzük „kék bolygónak”, mert amikor a nap megsüti a Földet, a levegőben lévő részecskék minden irányból kiszórják a kék fényt, és pontosan ezért, ha a világűrből nézzük, onnan minden irányból kéknek látszik.

Az emberi szem láthatósági tartománya korlátozott, csupán bizonyos hullámhossz-tartományokban látjuk a tárgyak színét, azaz 380-760 nanométer között. Az infravörös és az ultraibolya színt nem látjuk, csupán hősugarakként érzékeljük.

A szemünkben lévő csapok a színek látásáért, a pálcikák a kontraszt látásáért felelősek. Amikor alkonyatkor kimegyünk a szabadba, nem látjuk a zöld füvet, a színes virágokat, ehelyett mindent szürkének látunk, csupán a tárgyak kontrasztját érzékeljük.

Miért látjuk a kifolyt olajban vagy a szappanbuborékban színeket?

A kifolyt olajban vagy a szappanbuborékban a kettős törés miatt látunk színeket. Ha a fény átmegy az anyagokon, irányt változtat, megtörik. Egyes fényeknek a törés mértéke eltérő. Másképp törik meg a kék, zöld, vörös. Ha például egy olajfolt megtörik a víz felületén, odaérkezik a fény annak a felületéhez, megtörik, bemegy, a másik oldalon, az olajhártya és a víz határán visszaverődik, ismét megindul visszafelé, és amikor kiér az olajhártyán kívül, ismét megtörik. Ez a kettős törés annyira megváltoztatja a fény útját, hogy szétválik spektrumokra. Ahonnan kék fény jut a szemünkbe azt kéknek, ahonnan vörös, azt vörösnek látjuk. Mivel a vízfelszín soha nem teljesen nyugodt, az ezért egy színes, imbolygó jelenséget produkál. Ugyanez van a szappanhártyán is, amit a kettős törésnél látunk színesnek.

 

Pixabay

 

Miért változó a víz színe?

Az óceánok, tengerek színe sokszor a mélysége miatt tűnik egyes helyeken kékebbnek. A víz elnyeli a fény egy részét, ezért onnan már kevesebb fény verődik vissza, így ezt sötétebbnek látjuk. De az óceánok, tengerek színe azért is különbözik, mert az a bennünk lévő oldott sóktól is függ.

Műsorunkat a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!