Szöllősi az olimpia mellett: Sokáig azt hittük, hogy egy épkézláb futballstadionunk se lesz

Az atlétikai világbajnokság után elszaporodtak azok a nyilatkozatok, amelyek arról szólnak, hogy most már itt az ideje az olimpiának; a miniszterelnök is erről beszélt. Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője pedig arról írt, hogy nemzeti egyetértés alakult ki a vb végére és erre építve el lehetne kezdeni a felkészülést az olimpiára.

A Megbeszéljük adásában elmondta, nem naiv, tudja, hogy minden nagyvárosban vannak aggályok a rendezéssel kapcsolatban (bár talán a jövő évi házigazda Párizsban kevésbé), de azt komolyan gondolja, hogy az atlétikai vb nagy lépés volt ebbe az irányba, mert sokan voltak olyanok, akiknek a kételyeit az a világesemény oszlatta el. Úgy fogalmazott: még ő is csodálkozva látta, hogy milyen sok néző és köztük milyen sok magyar váltott jegyet, hiszen általában nem voltak olcsók a belépőjegyek, az atlétika nagy tájékozottságot igénylő sportág, ráadásul nagyon meleg is volt. Szuper visszajelzések jönnek külföldi sportolóktól, a médiából, és ez megerősíti a hitükben azokat, akik úgy gondolják, hogy a következő nagy lépés már csak egy olimpia lehet.

Kitért arra is: voltak, akik „mindent megtettek, hogy Magyarország ne rendezzen atlétikai világbajnokságot és ne építsen atlétikai stadiont”. Műsorvezetőnk jelezte, hogy ez az egész 320 milliárd forintba került (250 a stadion és 70 a rendezés), és ezt lehetett volna fordítani akár az egészségügy helyzetének javítására is. Szöllősi szerint viszont „zsarolás” volt, hogy Budapest 50 milliárdos egészségügyi hozzájárulást kért a stadion jóváhagyásáért, ahelyett, hogy felajánlotta volna az erőforrásait a szervezéshez. Azt is felhozta, hogy azok a közéleti személyiségek, akik mindent megtettek a vb ellen, utána fényképezkedtek a lelátón. Erre Baranyi Krisztina, az érintett IX. kerület polgármestere reagált a Klubrádióban.

Szöllősi György úgy véli, ha leválasztjuk a létesítmény-fejlesztési költségeket a rendezésről, akkor a 130-140 milliárdos bevétel akár utóbbinak a duplája is lehet. Hiszen a sportújságíró szerint az érintett területen rozsdaövezetet alakítottak át zöldövezetté, parkká. Megjegyezte azt is, hogy sok fiatal juthatott valamilyen iskolai sporttevékenység révén jegyhez, vagyis lehet olyan kedvező hatása is a vb-nek, hogy többen kezdenek el rendszeresen sportolni és lesznek egészségesebbek. Azt nagyon nehéz megmondani, hogy katarzis és a versenyekre kilátogató gyerekek élménye mennyi pénzt ér meg – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: ha azt mondjuk, hogy az olimpia olyan távoli álom, nagy falat, amely meghaladja az ország erejét, akkor fel kell idézni, hogy még a sportvilágban is „sokáig azt hittük, egy épkézláb futballstadionunk nem lesz”, mert az olyan nagy költség, és évtizedekig nem sikerült, aztán mégis, ahogy a futball Európa-bajnokságot [illetve annak néhány meccsét] is elhozták ide, valamint fociban nagy európai kupadöntőt is rendezett a főváros. És az atlétikai vb a legnagyobb sportesemény, amit az országban megtartottak. Tehát szerinte lépésről lépésre kerültünk közelebb az olimpiához, ami „a magyarok elgalább százéves álma”, és mivel „részletekben már-már megrendeztük”, előbb-utóbb a nyári olimpiát is megrendezhetjük – vélekedett.

Ami a konszenzust illeti: szerinte az megvolt a parlamentben a legutóbbi pályázatnál, hatpárti egyetértés volt arról, hogy be kell adni, ez volt a gond az „álomgyilkossággal” – így jellemezte a Momentum aláírásgyűjtését a népszavazásról. Szerinte joggal gondolhatták, hogy a parlamenti pártok lefedik a magyar embereket. Azonban az akkor parlamenten kívüli párt, amelynek a nevét nem mondta ki, szerinte olyan fázisban „támadta meg” az olimpiai pályázatot, amikor egy népszavazás „az egység megbontását” jelentette. De azt is mondta: abban nincs vita, hogy kell párbeszéd, társadalmi konszenzus, hiszen szinte ez a magyar olimpiai pályázat egyik leggyengébb pontja. Arra a felvetésre, hogy a párbeszédet minél hamarabb el kellene kezdeni, és lássuk meg, hová visz, úgy reagált: „lássuk meg”.

Az olimpia költségeit a mindennapi anyagi gondokkal szembeállító felvetésre a főszerkesztő arról is beszélt, hogy szerinte a családoknak majdnem 200 ezer forinttal kevesebb rezsit kell fizetniük havi szinten. A miniszterelnök 181 ezer forintról beszélt, de erre műsorvezetőnk megjegyezte, hogy itt a költségvetésben sokkal nagyobb tételről, havonta 720 milliárdról lenne szó, viszont csak évi 1070 milliárdot fordítanak rá. Szöllősi azt mondta, ugyan nincs abban a helyzetben, hogy cáfolja a számokat, de úgy véli, azok valós adatok. Szerinte amikor „baloldali kormányok” voltak, akkor az apró-cseprő gondok se voltak megoldva és nagyokat se lehetett álmodni.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Elnézést kérünk a beszélgetés vége felé előforduló hanghibáért!