Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Arató András: Atlétikai VB 2023, Budapest
7/08/2023 09:13
| Szerző: Arató András
Jönnek hozzánk a világ minden tájáról a legkülönbözőbb színű, vallású, világnézetű, identitású sportolók, edzők és tán szurkolók. Igazi multikulturális ünnep, a béke kiáltványa, minden fajta háború, agresszió elutasítása - lehetne az Atlétikai VB ilyen esemény. Talán az is lesz mindenütt, ahol nem a magyar tévé adását nézik.
Már majdnem, mint egy olimpia. A 49 versenyszám mennyisége sem jelentéktelen, az ötkarikás játékok mintegy háromszáz attrakciójához is mérhető. Izgalmas, látványos futások, ugrások, dobások. Akár örülhetnénk, büszkék is lehetnénk a rendezés joga miatt. Közkívánatra épült hozzá stadion, boldogságunkban elfelejthetjük a kórházakat, iskolákat. Jönnek hozzánk a világ minden tájáról a legkülönbözőbb színű, vallású, világnézetű, identitású sportolók, edzők és tán szurkolók. Igazi multikulturális ünnep, az együttélés ünnepe, a béke kiáltványa, minden fajta háború, agresszió elutasítása - lehetne ez ilyen esemény. Talán az is lesz mindenütt, ahol nem a magyar tévé adását nézik.
2016-ban, a Riói olimpia idején írtam az alábbiakat. (Azóta volt Brazíliának egy Bolsonarója, de tavaly szépen megbukott.)
Belenéztem az Olimpia megnyitójába
A koreográfia az élet keletkezését mutatja be röviden a homo sapiens kifejlődéséig, aztán sokkal részletesebben a brazil népesség kialakulását. Ahogy érkeznek Dél-Amerikába egymás után a portugálok, spanyolok, németek, hozzák az afrikaiakat (rabszolgának). Később Japánból, Koreából, Kínából vándorolnak be nagy számban, végül a Közel-Keletről a kereskedelmet meghonosító arabok. Bemutatják, hogy Brazíliának a sokszínűség a legfőbb erénye. A „multi-kulti”.
Közvetlenül a közvetítés előtt a Magyar Televízióban látunk egy úgynevezett közérdekű reklámot, a kormányét arról, hogy mi, tudni illik a magyarok nem engedjük, hogy mások mondják meg, kivel éljünk együtt. Üzenjük Brüsszelnek, hogy értsék. Így adják, belekapcsolva az olimpiába, a népek ünnepi találkozójába. És ezt majd nézhetjük két hétig, úszáshoz, vízilabdához, rögbihez. És jönnek majd az egyperces híradóik. Anyátok! – írnám, ha írnék ilyet.
Még előtte a szpíker a stúdióban szinte minden mondatának fókuszába beleszövi, hogy Magyarország tökéletesen alkalmas a játékok megrendezésére. Látjuk-halljuk a mindig vicces ország-elnökünket (Áder János): itt az ideje, mondja, hogy végre ne egy megapolisz adjon otthont a világ sportolóinak, mert Budapest nem megapolisz, hanem egy nem megapolisz.
Szerettem az olimpiát - az eszmét is, a látványt is. Nem éreztem a közvetítések nyakában a kádárizmus hűvös-meleg leheletét.
Most erősek a fenntartásaim. A molekuláris dopping már szinte mellékes, az agykárosítás súlyosabb annál. Nálunk.
Igaz, 1936-ban Berlinben rendezték az olimpiát.
