Szoros kapcsolat, milliárdos állami támogatások: Parászka Boróka a kegyelmi botrány erdélyi szálairól

Novák Katalin a tavalyi pápalátogatásra hivatkozva elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltussolni az igazgató pedofilügyét. Novák lemondott, ahogy Varga Judit is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől, miután igazságügyi miniszterként ő terjesztette fel a kérvényt az államfőnek. Több forrás szerint fontos szerepet játszott a kegyelmi ügyben Balog Zoltán református püspök és korábbi emberierőforrás-miniszter Novák tanácsadójaként és régi mentoraként; ő egyelőre a helyén maradt.

Parászka Boróka erdélyi újságíró, a HVG munkatársa a Megbeszéljük adásában ehhez kapcsolódóan arról beszélt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter saját bevallása szerint 32 milliárd forintot juttatott a magyar kormány az erdélyi magyar református egyháznak. A Válasz Online 44 milliárd forintról írt ezelőtt négy évvel, tehát milliárdos magyar állami támogatások jöttek Erdélybe, amiről az ottani református egyház vezetői, elsősorban Kató Béla püspök döntött. Ennek nagyon nagy politikai tétje volt, emiatt igen szoros kapcsolat alakult ki Kató Béla és Balog Zoltán között. Azt is lehetett látni, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a mandátumát az erdélyi kapcsolataival erősítette, imázsának jelentős eleme volt ez, két-három havonta eljött Erdélybe.

„Joggal feltételezhetjük, hogy a bicskei perben elítélt, erdélyi származású K. Endre ügyében érintve vannak erdélyi emberek is, illetve akik őt igazán ismerték és munkakapcsolatban álltak, azok erdélyiek lehetnek” – fogalmazott az újságíró. Közölte: Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke húsz évig szolgált a K. Endre faluja melletti faluban, és azon a szakterületen dolgozott, amelyen K. Endre és K. Endre édesapja is, aki díszpolgár lett Zabolán, és akiről sportcsarnokot neveztek el.

Annyit lehet tényszerűen elmondani Parászka Boróka szerint, hogy Kató Bélának „tudomása lehetett K. Endréről, kapcsolatban állhatott vele”, és amíg ez a per elindult, K. Endre nagyon fontos szereplője volt az erdélyi református életnek is. Innentől kezdve már csak találgatni lehet, vagy reménykedni, hogy valamilyen dokumentum, tény előkerül.

Nagyon érdekesnek nevezte, hogy bár az erdélyi magyar politika résztvevői imádtak Novák Katalinnal közösen szerepelni, részt venni az említett imázsépítésében, egy szót sem vesztegettek a lemondására. Egy volt RMDSZ-képviselő, Sógor Csaba – aki ismert, népszerű református lelkész is – kivételével, aki megosztotta „A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese voltam” elnevezésű oldal posztját, amelyben, mint kiderült, K. Endre „magyarázza a bizonyítványát”. A bejegyzése alatti reakciókból az derült ki, hogy sokan nem hiszik K. Endre érintettségét a vádban, amelyben elítélték, és nagyon sajnálják Novák Katalin lemondását, magukénak érezték őt.

Kitért arra is, hogy a Böjte Csaba szerzetes gyermekotthonaihoz kötődő tavalyi pedofilügyek is borzolták a kedélyeket. Tavaly 28 év börtönbüntetésre ítéltek egy férfit, aki az egyik ilyen otthonban dolgozva éveken keresztül szexuálisan zaklatott gyerekeket – majd az ítélethez képest fél év múlva Novák Katalin becsületrenddel tüntette ki Böjte Csabát. Ez szerinte mélységesen felháborította az erdélyi magyar közösség jelentős részét, és kritikus hangok is megszólaltak. A K. Endre-ügy és a Böjte-otthonok ügye miatt sokan kérdezik, hogy miért kell ezeknek az ügyeknek becsatornázódniuk Erdélybe – fűzte hozzá.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.