Tajvan magyarországi képviselője: Rosszul sülnek el a kínai befektetések Európában, a kis országok adósságcsapdába kerülnek

Tajpejben tartózkodom jelenleg, és azt kell mondjam önnek, hogy a helyzet normalizálódik, senki nem pánikolt be, mert egyrészt mindannyian bízunk a demokráciánk erejében, és mert a kormány intézkedései megnyugtatóak. Akárcsak az, hogy élvezhetjük az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália támogatását, akik azonnal kifejezték szolidaritásukat – írja le a helyzetet a Magyarországra akkreditált Tajpej Képviseleti Iroda vezetője, Liu Shih Chung (aki rangja szerint nagykövet) azután, hogy Kína az előre négy naposra tervezett katonai hadgyakorlatot tovább folytatta, és a tajvani szorost rakétatámadásokkal és a tengeri útvonalak elzárásával fenyegette. Úgy folytatta: Nem ez az első fenyegetés Kína részéről, ugyanezt megéltük 1995-96-ban is. Szeretnénk, ha Kína és a világ is tisztán látná, mi nem provokáltuk és a jövőben sem akarjuk provokálni Kínát. Ami most zajlik, azt a kínai Népi Felszabadító Hadsereg részéről egyoldalú provokációnak tartjuk.

Ugyanakkor Joe Biden amerikai elnök a napokban – még Nancy Pelosi demokrata házelnök utazása előtt – telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai államfővel, aki úgy fogalmazott, ne játsszon senki a tűzzel, mert az megégeti magát. Azért ez elég nyílt fenyegetésnek tűnik Kína részéről.

Ezt mi is fenyegetésnek tekintjük. Ha a hadsereg katonai támadást indít Tajvan ellen, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy ezért súlyos árat fog fizetni. Az Egyesült Államok és Japán is egyértelműen fogalmazott, amikor a kiterjesztett katonai gyakorlatot felelőtlennek és provokációnak minősítette. Sőt, Washington azt is kijelentette, hogy elfogadhatatlan a tajvani szoros status quo-jának egyoldalú megváltoztatása. Kína – az egybehangzó nemzetközi megítélés szerint is – a provokátor. Kína persze ennek a fordítottját gondolja. De mi az igen tisztelt Nancy Pelosi látogatását baráti gesztusnak és nem többnek tekintjük. Nem ő az első amerikai, akit az utóbbi időben nálunk járt, hisz számos amerikai képviselőt, szenátort, és magas rangú politikust fogadtunk, japánokat épp úgy, mint európaiakat. Kína túlreagálta ezt Pelosi-vizitet.

Nancy Pelosi erre reagált is, és kikérte magának, hogy ebből a kérdésből már-már szexista ügyet csinál Kína, hisz pár héttel előtte érkezett a csak férfiakból álló magasrangú republikánus delegáció.

Ezzel egyetértek, mert rosszul reagált Kína Pelosi látogatására. Közvetlenül előtte egyébként a kínai légi és tengerészeti egységek is fitogtatták erejüket a szorosban, berepüléseikkel megsértették Tajvan légvédelmi zónáját, aminek célja szerintünk nem csak ellenünk irányult, hanem az Egyesült Államok, Japán ellen is. Nem véletlenül reagáltak most utóbbiak erőteljesebben a szokásosnál.

Az önök külügyminisztere a nemzetközi jog megsértéséről beszélt, Kína viszont azt mondta, hogy előre tervezett katonai gyakorlatról van szó, ami a maga nemében transzparens.

A tajvani kormány szemszögéből ítélve meg a helyzetet, kijelenthető, hogy Tajvan, hivatalos nevén a Kínai Köztársaság független és szuverén ország, amely demokratikusan választott elnökkel és parlamenttel rendelkezik. Saját hadseregünk, független igazságszolgáltatásunk van. Teljes értékű demokrácia a miénk. Nem beszélve arról, hogy Tajvan kulcsszerepet játszik a félvezetők és a chipgyártás piacán. Éppen ezért, egy ilyen támadás azért sért nemzetközi jogot, mert sérti más országok stratégiai érdekeit is – Amerikáét, Japánét és számos más ázsiai országét is. A világ chipjeinek 70 százalékát Tajvan gyártja, a globális piaci érdekek is sérülnek, ha Kína Tajvant támadja. Magyarországot is súlyosan érinti ez, hisz bajba kerülne a magyar autóipar is. Ezért is szoktam figyelmeztetni magyar kollégáimat, hogy a kínai-tajvani konfliktus súlyosan kihathat a félvezetők globális piacának lebénítására is.

Hogyan látja a magyar-tajvani kereskedelmi és kétoldalú kapcsolatokat?

Nagyon jó a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatot a két ország között, nem kevésbé a kulturális. Amikor két éve megkezdtem itteni küldetésemet, az oktatási és ösztöndíjcsere-program intenzívvé vált. Egyre több tajvani befektető lát potenciális piacot Magyarországon. Tehát tényleg fényes jövőt jósolok ennek a kapcsolatnak, amennyiben Kína nem támad, mert akkor a félvezetők exportja Magyarországra is teljesen le fog bénulni.

Nem mellesleg épp ezekben a napokban a magyar külügyminisztérium egyik vezető tisztviselője kijelentette, a kormány tartja magát az "egy Kína” elvhez (amely szerint Tajvan a Kínai Népköztársaság része). Ez a legjobb időzítés? Mit gondol?

Nem akarok efelett ítélkezni, de azt hangsúlyozni szeretném, hogy Tajvan független és szuverén ország. Ugyan csak 15 országot tudunk diplomáciai szövetségeseink között, de egyre mélyebbek ezek az ugyan nem hivatalos, ám roppant fontos kétoldalú kapcsolatok. A pandémia idején is egyre több ország elismerését vívtuk ki azzal, hogy országunk demokratikus keretek között működik, mert a járvány kezelésével is ezt bizonyítottuk. Most, az oroszok ukrajnai háborúja miatt különösen nagy figyelem övez minket is. Ukrajna csak elszenvedi a háborút, amelyet elég egyértelműen Oroszország kezdett és provokált. A mi esetünkben is ugyanez a helyzet: Kína a bajkeverő, a provokátor.

A kínai elnök mostanság nem egyszer nyomatékosította, az a cél, hogy Kína a világ vezető hatalma legyen 2049-re, illetve arról is volt szó, hogy a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 100 éves évfordulóját a kommunisták már a Tajvant is magában foglaló egységes Kínában tervezik megünnepelni. Mit gondol erről?

Kína világhatalmi pozíciójának restaurálása már most visszaüt rá, elítélik a nemzetközi fórumokon.  Nézze meg, mi történt Hongkongban, a Dél Kínai-, és az Észak-Kínai tengeren, és most a tajvani szorosban. Ha Kína ismét világpolitikai tényező akar lenni, akkor először is tiszteletben kellene tartania a nemzetközi törvényeket, fenyegetéseivel nem destabilizálni a térség békéjét, katonai helyzetét. Ahhoz, hogy béke legyen a térségben, tárgyalásokat kellene kezdenie Tajvannal is az együttműködés kereteiről.

No, de a kínai elnök most kampányüzemmódban van, hisz készül harmadik újraválasztására, sőt egy olyan törvényre is, amellyel bebiztosíthatja hatalmát akár élete végéig is. Lehet, hogy ezért nem érdemes komolyan venni a mostani fenyegetését?

Valóban, az év végén azt hiszem, fordulópont következik Hszi Csin-ping hatalmának konszolidálásában a Kínai Kommunista Párt támogatásával. Kritikus ponthoz érünk. És valóban, az volt a Pelosi-látogatás túlreagálása mögött is minden bizonnyal, hogy mentse az arcát és elvonja a belpolitikai feszültségekről a figyelmet. A kihívásokról, amelyekkel a párton belül szembesül, a gazdaság, az ingatlanpiac helyzetének romlásáról, nem beszélve a pandémiáról, amely tovább romlik. Azt gondolom, Hszi Csin-ping kötélen táncol, veszélyes politikát folytat.

A republikánus héjaként is jól ismert John Bolton, volt amerikai ENSZ-nagykövet és elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó a Wall Street Journalban írt arról, hogy az amerikai haditengerészet állomásoztatását adott esetben szükségesnek tartaná Tajvanon. Mit szól ehhez?

Törvényi alapja van az amerikai-tajvani együttműködésnek, amit még 1979-ben fogadott el az amerikai törvényhozás. Aminek lényege, hogy ugyan hivatalos kapcsolata van a Kínai Köztársasággal, de emellett katonai segítséget is nyújthat Tajvannak. ??? Azóta 40 év telt el, és Tajvan erős demokráciává fejlődött, ahol a gazdaság is erős. Globális szerepe a kereskedelmi piacokon, vitathatatlan. Sőt ebben a tekintetben stratégiai tényező is lett a nemzetközi életben, alapvetően az indokínai térségben. Ehhez tegyük hozzá, hogy a törvény azóta is, a különféle katonai támogatásokkal együtt kétpárti támogatást élvez mind a mai napig az Egyesült Államokban.

De belefér amerikai hadihajók állomásoztatása is Tajvanon?

Nem egy ilyen kezdeményezésről hallottunk már, nemcsak Boltontól, de korábban Mike Pompeo külügyminisztertől is. Mi megtiszteltetésnek vesszük, hogy érdemesnek tartják a katonai támogatásunkat is. De ebben Amerikának kell döntést hoznia. Egy azonban biztos, mi csak hálásak lehetünk a támogatásért, és Japán részéről is egyértelmű az ehhez hasonló kezdeményezés.

Magyarország kulcsszerepet játszik az Egy övezet, egy út kínai stratégiai fejlesztésekben. Mi erről a véleménye?

Egyre több európai ország részéről tapasztaljuk, hogy elégedetlenek az Egy övezet, egy út befektetésekkel, mert adósságcsapdába kerülnek. Legfőképp a kis országok. Nem akarok a magyar kormányról e tekintetben véleményt mondani, de azt látjuk, hogy sorra rosszul sülnek el ezek a kezdeményezések, és nemcsak Európában, hanem Délkelet- és Közép-Ázsiában is. Itt az ideje annak, hogy a világ észrevegye, Tajvan sokkal megbízhatóbb és szavahihető partner számos tekintetben. Nekem egyébként az a feladatom, hogy minél jobb és kiegyensúlyozottabb legyen a magyar-tajvani kapcsolatrendszer, úgyhogy keményen dolgozom ezen.

Ön nem egy könyvet írt – illetve társszerző is – zömében a demokratikus fejlődés és a nemzeti stratégia kérdéseiről. Min alapul ez a nemzeti stratégia?

Nemzeti stratégiánk nemcsak katonai, hanem sokkal inkább gazdasági és technológiai stratégia. Így nemzetbiztonsági tényező és eszköz országunk számára a félvezetők gyártása. Természetesen továbbfejlesztjük katonai képességeinket, és ezzel elrettentő erőnket is. Ezzel üzenjük is Kínai Népköztársaság hadseregének, hogy nem egyszerű feladat Tajvant katonai erővel bevenni. 160 kilométeres mindössze a tajvani szoros katonai zónája. Szerintem Kína nem tudná olyan egyszerűen megtámadni Tajvant, mint ahogy tette ezt Oroszország Ukrajnával szemben. Az Egyesült Államok nem egyszer figyelmeztette Kínát arra, hogy ha támadást indítana, akkor a pokolhoz vezető úton találná magát Tajvanon. Nem lenne bölcs dolog tehát Kínától bármilyen, ehhez hasonló lépést tenni. Szövetségeseink is gyorsan értésére juttatnák, hogy fölösleges ilyen cselekedetre vetemedni.

Az interjút a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kép: Taiwan Magyarországon/Facebook