"Tajvannak erőfeszítéseket kell tennie az erős katonai önvédelmi képesség fenntartásához"
24/10/2022 20:32
| Szerző: Klubrádió
Nemcsak Tajvannak, hanem az egész világnak érdemes felkészülten figyelnie Kína következő éveit, miután Hszi Csin-ping pártfőtitkár megerősítette hatalmát a most végetért pártkongresszuson. Egyebek mellett erről is beszélt Shih-chung Liu, Tajvan budapesti kirendeltség-vezetője abban az interjúban, amit Hardy Mihály kollégánknak adott a Klubrádióban.
HM: A hétvégén fejeződött be a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusa. Mit gondol, hozott-e olyan változásokat, amik miatt akár a világnak, akár Tajvannak aggódnia kell?
Liu: Igen is, meg nem is. Ami nemet illeti: ha megnézzük a végeredményt, nem volt meglepetés. Hszi-csin Ping tovább erősítette személyes hatalmát és egyben kitolta annak a határát, ameddig hatalmon maradhat. Ehhez egyenként válogatta ki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának a tagjait. Ennyiben nem volt meglepetés az eredmény, erre számítottunk. Ami pedig az igent jelenti: a kínai pártkongresszus nagyon nyugtalanító jelzést küldött a világnak, és Tajvannak is.
HM: Milyen értelemben?
Liu: Abban az értelemben, hogy korábban, amikor a KKP Politikai Bizottságáról, a kínai vezetés legfelső 7-8 emberéről volt szó, hozzászoktunk a kollektív döntésekhez és a kollektív felelősségvállaláshoz is. Ehhez tartották magukat Hszi-csin Ping elődei, Hu-csing Tao és Csiang Cö-min is. Ők szigorúan betartották ezt a szabályt, megvolt a kollektív döntéshozatal. Amit most látunk, az teljesen más. Nem pusztán arról van szó, hogy új arcok jelentek meg, hanem csupa olyan ember került a vezetésbe, akiket Hszi-csin Ping emelt fel, és akik nem a Kína előtt álló hazai a nemzetközi kihívások megoldására képesek, hanem a pártelnökhöz való hűségük alapján kerültek be. A másik fontos változás, hogy Kínára kemény évek várnak. A kínai gazdaság egyre jobban lefékez, a növekedés üteme a következő tíz évben 2-3 százalékosra lassul.
HM: Ami nemrégen még kétszámjegyű volt…
Liu: Igen, még mostanában is kitett 7-8 százalékot. Emiatt Kína nagyon instabil évek elé néz, a helyzet kritikussá válhat. Emiatt a hazai helyzet miatt nagy a kísértés, hogy a Hszi-csing Pin féle vezetés megpróbál valamiféle nemzetközi zavart előidézni – figyelemelterelés céljából. És nemcsak a Tajvani szorosban, hanem a Kelet-Kínai tengeren vagy a dél-kínai tenger vitatott szigetei körül. Erre Tajvannak is, mint demokráciának fel kell készülnie. Ne feledjük: a világ félvezető-gyártásának 70 százalékát adja a szigetország. Ha Kínának az jutna az eszébe, hogy elfoglalja Tajvant, az súlyos katasztrófához vezetne világszerte. Teljesen felborulna a világ mikrochip-ellátási láncolata. Ezt Magyarországon is megéreznék, hiszen az Önök országa Közép-Európa legnagyobb autógyártója, ehhez pedig szükségük van a tajvani gyártású mikrochipekre is. A teljes magyar autóipart is megbénítaná, ha nem jönnének a tajvani félvezetők. Emiatt aztán a Tajvani-szoros problémája azonnal globális dimenziót kap. Ebből kiindulva Tajvannak további erőfeszítéseket kell tennie az erős katonai önvédelmi képesség fenntartásához, nehogy a kínai vezetésnek ötletei támadjanak. Másrészről a szövetségeseivel, vagyis az USA-val, Ausztráliával, Japánnal és az európai államokkal együtt be kell biztosítania, hogy a kínai döntések ne sodorják veszélybe a világ és a régiónk erőegyensúlyát.
HM: A kínai vezetés évek óta igyekszik meggyőzni a világot arról, hogy képes együtt élni – például Hong Kong esetében – az "egy ország – két rendszer" elvével. A valóságban pontosan látjuk, hogy mennyit ér ez az ígéret. Ami Hongkongban történik az egyben fenyegetés Tajvanra nézve is?
Liu: Nagyon is aggaszt bennünket. Mert szerintünk totálisan megbukott az "egy ország – két rendszer" elv ígérete Hongkong esetében. A hongkongiaktól elvették az autonómiájukat, nincs helye ellenzéki csoportoknak sem. A kínai vezetés drákói szigorúságú nemzetbiztonsági törvényt hozott Hongkongban, ezzel mindenfajta ellenzékiséget megpróbáltak elhallgattatni. Emlékezhetünk évekkel ezelőtt, amikor az ún. esernyős forradalom idején a hongkongi ellenzékiek be akartak kerülni a választásokon a városállamot irányító tanácsba, a kísérletet vérbe fojtották a pekingi vezetők. Be kell látnunk, nincs többé olyan, hogy "egy ország – két rendszer". Emiatt aztán ez az elgondolás cseppet sem lett népszerű Tajvanon, a tajvaniak nem hisznek benne, tudják, hogy mindez csak propaganda. Korábban a kínai vezetés arról akarta meggyőzni a világot, hogy majd Tajvant is úgy kezelik, mint Hongkongot. Látjuk, hogy ez mihez vezetett Hongkongban. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett tajvaniak 95 százaléka úgy gondolja, hogy nem kérnek a Hongkongban megbukott "egy állam – két rendszer" elgondolásból.
A beszélgetést meghallgathatja a fenti lejátszóra kattintva.
2022. október 24., hétfő 18:53
Riporter: Hardy Mihály
Kiemelt kép: Tajvani AAV7-es kétéltű támadó harcjárművekből partra szálló katonák az évenkénti Han Kuang hadgyakorlaton a tajvani Pingtungban 2022. július 28-án. MTI/EPA/Ritchie B. Tongo
