Támogatják Moszkvában a Kárpátalja területére igényt tartó magyar szélsőjobbos elképzelést

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel néhány napja bejelentette, mégsem indul az európai parlamenti választásokon, kitölti jelenlegi a mandátumát. Azzal indokolt, nagyon sokan támadák, mivel indulásával fennállt volna a lehetőség, hogy az EP-választások után – június elején – azonnal nem sikerül megegyezni az utódjában, így a helyét a tanács élén átmenetileg a soros uniós elnökséget betöltő Magyarország kormányfője vehette volna át. A China Daily ezzel kapcsolatban megjegyzi, Orbán Viktort nemcsak úgy könyvelték el Brüsszelben, mint „akivel szimpatizál Putyin”, hanem úgy is, mint aki zsarolja követeléseivel a szövetséget. S ha ez továbbra is folytatódik, akkor a következő szavazásnál nemcsak az Ukrajnát érintő döntések ellen fog szavazni, hanem például az irányadó kamatpolitikát is megvétózhatja. Ezért a Guardianban megjelentek szerint is alkalmazni ajánlott a 7-es cikkelyes eljárás szerinti szavazati jog megvonását az Orbán-kormánytól – hivatkozott a brit lapra a kínai portál.

Az orosz hírközlési hatóság felügyelete alatt álló, moszkvai székhelyű Abzac lapban helyeselte a MGIMO, az orosz külügyminisztérium moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézete Politikai Elméleti Tanszékének politológus docense Toroczkai László minapi felvetését: amennyiben Ukrajna vereséget szenvedne és ezzel együtt területeket veszítene, akkor pártja, a Mi Hazánk Mozgalom igényt tartana Kárpátaljára. A szélsőjobboldali párt vezetője évértékelőjében beszélt erről. Kirill Koktyš docens szerint teljesen logikus és jogszerű a felvetés, hisz a magyarok csak megvédeni szeretnék az etnikai kisebbséget. A politológus hozzátette azt is, hogy egyelőre csak szélsőséges jobboldali párt beszél erről, pedig reális forgatókönyv, hiszen szerinte a kijevi hatalom nem lesz képes megőrizni az ukrán államiságot és így nehéz dolga lesz megtartani ezt a területet. A cikk beszámol arról is, hogy Szijjártó Péter ukránul írt, életveszélyes fenyegetést tartalmazó levelet kapott, amely szerint ma, amikor Ungváron fog tárgyalni, robbanásveszélyes üdvözletre számíthat, amitől még egy páncélvonat sem fogja megmenteni. A Toroczkai-féle kijelentés egyébként gyorsan átfutott a nemzetközi sajtón – a Reuters tudósítását számos lap átvette, úgyhogy például még a Denver Gazette-ben is olvashattunk róla.

A The Independent Kyiv portálon a Toroczkai kijelentést összefüggésbe hozták a magyar külügyminiszter mai vizitjével. Ennek kapcsán azért idézik a Magyar Nemzetnek az ukrajnai látogatás elé időzített cikkét, mert kormányközeli álláspontot sejtenek mögötte. Cikkük bírálta az ukrán sajtót, amit nem tekint függetlennek, illetve kifogásolta azt az újságírókra vonatkozó direktívát, amely szerint az ukrán városneveket nem lehet oroszul, csak ukránul leírni a sajtóban. Tájékoztat az ukrán portál arról is, hogy az ország készül Orbán Viktor fogadására is, utóbbi megerősítette, hogy megkapta Volodimir Zelenszkij elnök tavaly decemberében postázott meghívását. Orbán 2010-ben volt utoljára Ukrajnában. Putyinnal korábban viszont számos alkalommal találkozott, sőt a háború óta is, októberben Pekingben, miközben a magyar kormány tagjai rendszeresen vizitálnak Moszkvában. A Independent Kyiv megírja, hogy a magyar külügyminisztérium nem reagált a Reuters megkeresésére, hogy értelmezze Toroczkai szavait. S a lap úgy tudja, amennyiben a héten esedékes uniós csúcson Orbán megint megvétózná az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélyt, úgy a tagállamok készen állnak ennek elfogadására Orbán nélkül is.

Végül a kormánypárti török Daily Sabahban olvashatjuk, hogy Ankara megküldte Washingtonnak és a törvényhozásnak a svédek NATO-tagságát ratifikáló hivatalos dokumentumot. Természetesen a jóváhagyással késlekedő magyar epopeiát is megemlíti az írás, kiemelve, mennyire határozatlan volt a svéd kormányfő az Orbán meghívására adott válaszával, mert többször is változtatott rajta. Az utolsó álláspont szerint Ulf Kristersson nem jön Budapestre, a csütörtöki uniós csúcson tudnak beszélni, de igazából a NATO-tagságról nincs mit egyeztetnie a magyar kormányfővel. Több egyéb cikk utal arra, hogy Orbánt tulajdonképpen a sarokba szorította Erdoğan török elnök, aki egyeztetés nélkül jóváhagyta a svéd NATO-tagságot.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: a kárpátaljai magyarok képviselőinek találkozója Zelenszkijjel,  2023.08.02-án.