Tanári demonstráció: "Azért veszek részt, hogy tükörbe tudjak nézni"

Eddig több mint négyezren jelezték, hogy részt vesznek a Tanítanék Mozgalom fővárosi, Kossuth térre szervezett eseményén, amelynek célja a szervezők szerint, hogy a pedagógusok, a diákok, a szülők – az egész társadalom – együtt álljanak ki az oktatás és az oktatási dolgozók jövőjéért, illetve szolidaritást mutassanak a polgári engedetlenség miatt kirúgott pedagógusokkal. Azonban kedden nem csak a budapesti tanárok tiltakoznak, a többi között Dunaújvárosban és Pécsett is demonstálnak majd a pedagógusok.

Fábián István 41 éve dolgozik pedagógusként, 37 éve tanít a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnáziumban, ahol a keddi nap folyamán sztrájkkal és közösségi demonstrációkkal, énekléssel, versek szavalásával tiltakoznak 15 kollégájával és a szolidaritásukat kifejezőkkel együtt. A közbeszédben gyakran teszik fel a kérdést, miért csak a tanárok töredéke áll ki az ügy mellett, miért nem tiltakozik együtt az összes pedagógus. Fábián úgy látja, ennek több oka is van.

Közölte: eleve vannak olyanok, akik megrögzött rendszerpártiak, tőlük nem lehet semmire számítani, akármi is történik. Vannak olyanok is, akik félnek attól, hogy ez milyen kihatással lesz a pályájukra. Vannak gyermeküket, gyerekeiket egyedül nevelő anyukák, akiknek nagyon hiányozna a pénz, és akad, aki ezt meg is mondja. Úgy gondolja, egy csomó embernél ez a helyzet a tanult tehetetlenség következménye, vagy belefáradtak és kiégtek. Utóbbi annak köszönhető, hogy „elvették minden szabadságukat” – fogalmazott. Többen nem látják értelmét, hogy ilyen feltételek mellett sztrájkoljanak.

Fábián István azt is elmondta: „megalkuvó lett”, ő nem követ el polgári engedetlenséget, bemegy és megtartja az óráit az utolsó osztályánál, akiket negyedik éve tanít. Ettől még tart a demonstráció, amelytől nem vár nagy változást. Jelezte, nem maga miatt küzd, hanem az unokáiért (és korosztályukért), hogy nekik legyen jobb. Arra nem számít, hogy történik valami, csak arra, hogy tükörbe tud nézni, mert megtette, amit tudott.

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanárai a sztrájk mellett közös fotóval fejezik ki szolidaritásukat a budapesti, Kölcsey gimnáziumból elbocsátott tanárokkal, illetve a gimnázium diákjai virrasztást is hirdettek a pécsi Szent István térre hétfő este fél 7-től éjfélig. Vörös István Károly 2005 óta tanít történelmet a Leőweyben, és úgy gondolja, a tanárok többsége nem attól tart, hogy elbocsátják a munkabeszüntetés miatt, hanem, hogy nem lesz eredménye a tiltakozásnak, vagy ha mégis, elfogadhatatlanul lassú lesz a változás folyamata.

Vörös István Károly szerint is az tartja vissza a tanárokat a részvételtől a sztrájkban, hogy aggódnak a bérkiesés miatt, illetve nem igazán látják értelmét, mert úgy gondolják, a kormány e tekintetben rendíthetetlen. Szerinte gesztusértékű sztrájknak van értelme, mert az iskola szűkebb környezetét eléri, remélhetőleg elgondolkodtatja, illetve a különböző médiumokon keresztül a tágabb társadalmi környezethez is eljuthat. Nem hiszi, hogy ne javulnának idővel a körülmények, csak az egész folyamatot tartja túl lassúnak. Az elképesztő tanárhiány, a diákok túlterheltsége, a lebutított nemzeti alaptanterv követelményrendszere miatt gyorsabb és radikálisabb változásokat követelne – mondta. 

Az országos tiltakozások mellett a tanárok több városban is petíciót adnak be az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatalába, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, és a Társaság a Szabadságjogokért egyesület dolgozott ki arról, hogyan sérülnek a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogai a pedagógushiány miatt. A szervezetek azt kérik a hivataltól, vizsgálja ki a jelzéseiket, illetve kezdeményezze az érintett tankerületeknél és Pintér Sándor belügyminiszternél (aki már a közoktatásért is felel), hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a pedagógushiány megszüntetésére.

Az összeállítást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd