Kockakő – Józsa Márta jegyzete
A kormánypárt tapasztalati tudatában van annak, hogy egy-egy szónak mekkora hatása van a hívekre, és mekkora vonzerőt képvisel a minden balhéban otthonos fociultrák számára. Nem mondhatja senki, hogy az ellenzék dehumanizálása nem jelent felhívást a keringőre. És a kockakövet nem csak az utca, a nemzetközi jogrendszer szereplői felé is elhajítja.
A néma kutya ugatása - Neuman Gábor jegyzete
Áprilisi tréfa áldozata lett Neuman Gábor: "felhívták a szomszédok", hogy zavarja őket a kutyája ugatása, pedig az említett eb néma, mármint csak szökőévente ugat. Erre ő elképzelte, mi lenne, ha – hasonlóan viccből – Donald Trump hívná fel Budapesten az Orbán-Netanjahu párost, miket mondana nekik.
Drog- és tüntetőmentes ország – Selmeci János jegyzete
Nehéz dolog a drog elleni harc, még ha csak egy elképzelt esetben is, amikor tüntetők foglalják el az Erzsébet hidat.
A problémamegoldás bajnokai – Herskovits Eszter jegyzete
Így megy ez, a kormány gondot észlel, jön, intézkedik, és minden problémánk elillan, igaz, jó mélyre besöpörve a szőnyeg alá, de akkor is.
Vészhelyzet, vagy amit akartok – Szénási Sándor jegyzete
"Szuverenisták" és "hígmagyarok" párbeszéde a rendeleti kormányzásról.
Sulyok Tamás a szívére vette - Kárpáti Iván jegyzete
Ha egy publicista kellemetlen szagú, légnemű anyagnak minősíti az államfőt, az nem az a kategória, mint amikor az államhatalom minden eszközét magának tudó politikus gerjeszt gyűlöletet emberek csoportjaival szemben.
Orbán = Le Pen - Dési János jegyzete
Marine Le Pen = közbűntényes sikkasztó. Vagyis ha Orbán = Marine Le Pen és Marine Le Pen = köztörvényes bűnözővel, akkor az annyi, mint Orbán = köztörvényes bűnöző.
Zoológiai minimum – Józsa Márta jegyzete
Egy skót újságíró, J. M. Ledgard a kétezres évek elején Afrikában volt külpolitikai tudósító. Ott bukkant rá a szocialista zsiráfok történetére.
Távolban egy fehér vitorla - Szénási Sándor jegyzete
11/12/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Persze normálisan megélni mindenki szeretne, de az első szerelem elmúltával a legkonokabb tini is belátja, hogy a boldogság nemcsak ritka, de roppant múlékony is, jön is, megy is, ahogy épp kedve tartja, bízni benne, pláne felméréseket alapozni rá hülyeség.
A magyar tinik nem boldogok, ez rendben van, a maláj, vagy észak-macedón tinik sem azok, és nem feltétlenül a körülöttük tenyésző társadalom feltűnő idiotizmusa miatt, hiszen a tizenéves még befelé figyel, bár a világot mindenesetre ab start utálja. És ki mondja, hogy ok nélkül is nincs igaza?
Az LL Longevity11 országot érintő kutatása szerint a magyarok igazi boldogtalansága a 35-49-es korosztállyal kezdődik, előtte a 18-34 évesek kifejezetten eufóriában vannak, hogy túlélték a kamaszkort, utána azonban jönnek az élet keserű tényei. Ennél rosszabbul csak a 65 év felettiek érzik magukat. Ez a boldogság-skálán 5,2-t jelent. A komor hangú hazai jelentések szerint bezzeg a szlovákoknál ez 6,2 pont, a cseheknél, és a lengyeleknél 6,4, a románoknál meg egyenesen 7. Igaz, ezt még az elnökválasztási botrány előtt regisztrálták, azóta az ország feltehetően mély apátiával és/ vagy dühkitörésekkel küzd.
Már persze ha nem vesszük egészen komolyan azt, amit a kutatók ígérnek, tudniillik a boldogság definícióját, ami azt tételezi, hogy a sugárzó mosoly főleg a pénzügyi biztonságérzeten alapul. Vagyis ha egy magyarnak van hathavi tartaléka, rögtön nyájas természetűvé válik, ha azonban nincs, elkomorul. Ekkor a hazai átlagnál is mélyebbre, 5,1 pontra süllyed a kedve, míg a megtakarítások 6, 7 pontot hoznak neki, vagyis kenterbe veri, mondjuk a lengyeleket.
A magyar válaszadók viszont a pénz mellett a nyugalmat, és a harmonikus családi együttlét is megjelölték a boldogság feltételéül, amiből azonban végképp világos, hogy a boldogság szó, pontosabban annak használata körül valami katyvasz van. Mert ugye a románoknál a rosszkedv biztosan nem politikai természetű, pénzhez nincs köze, de a családi örömöket sem az Aldi-ban árulják akciósan, és ha valakinek nagyon fel van ütve az agya, akkor sem lel nyugalomra, ha a Nikkei index az eget veri.
Persze normálisan megélni mindenki szeretne, de az első szerelem elmúltával a legkonokabb tini is belátja, hogy a boldogság nemcsak ritka, de roppant múlékony is, jön is, megy is, ahogy épp kedve tartja, bízni benne, pláne felméréseket alapozni rá hülyeség.
Ámde a kutatásnak mégis az a neve, hogy „Long, happy and healthy life”, ami még lehangolóbb, mert a happyness mellett a vagyon sem garantál hosszú életet, illetve az egészségünk is inkább függ attól, hogy a pénz mellett milyen géneket örököltünk.
Aztán megnézzük a felmérés megrendelőjét. Azt mondja, NN Group. Globális vállalat, 18, főleg európai országban jelen lévő biztosítási és befektetési szolgáltató cég. Vagy úgy.
Vagyis a magyar nem feltétlenül boldogtalan, viszont szegény, és ennek nem örül, a családnak azonban igen, de szeretne minimum hathavi megtakarítást is, és legközelebb, ha rászakad Fortuna istennő bőségszaruja, most már tudja, kihez forduljon szolgáltatásokért. Boldog ugyan ettől se lesz, de jobban ráér megnézni, hogy kire szavaz, és ha a választása nem jön be, van miből kifizetni az utat valami távoli, és egészségesebb vidékre. Fél év hesszelés, az is valami.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. december 11-ei adásában hangzott el.