Techet: Macron és Le Pen is a baloldaliakhoz szólt, akik eldönthetik a francia választást

Techet Péter, a Freiburgi Egyetem kutatója szerint Macron nyerte a szerda esti vitát a francia elnökválasztás két jelöltje között. Macron ezúttal nem azt a taktikát használta, mint öt éve, hogy "keményen felmossa a padlót Le Pennel", de az a vitán így is kijött, hogy "sokkal jobban ért a szakpolitikai kérdésekhez, mint ellenfele, aki belebonyolódott különböző gazdasági kérdésekbe".

 

Macron "tanáros nyugalommal hallgatta, és nézte Le Pen előadásait", és egy-egy kritikus ponton visszakérdezett, hogy ellenfele pontosan mire is gondol, hogyan számolta ki. Ezeknél a helyzeteknél Techet szerint azért kiderült, hogy maga Le Pen nincs is egészen tisztában azzal, hogy miről beszél. Sok francia elemző mondta azt, hogy Le Pen jól prezentált bizonyos problémás kérdéseket, "amik a francia társadalomban égetően jelen vannak, mint a munkanélküliség kérdése, a nyugdíjak, az egészségügy kérdése", de ezekre nem tudott választ adni. Macron viszont tudott, tehát úgy nézett ki Techet szerint, hogy Le Pen felvetette a problémát, Macron meg elmondta a megoldást.

A mostani vitának így egészen más volt a hangulata, mint öt éve, amikor "Macron még friss és ismeretlen jelölt volt, határozottan tudott fellépni, ezzel szemben Le Pen nagyon radikális volt, és sokak szerint ezzel is veszített. Most viszont Le Pen nagyon nyugodtan, mérsékelten, azt is lehet mondani, hogy tisztelettudóan vitázott Macronnal.

Le Pen a tipikus szélsőjobboldali témákat, mint a bevándorlás, az iszlám, illetve az Európai Unió, "nagyon hanyagolta". Techet meglátása szerint egyfajta szociális populizmust képviselt, és inkább gazdasági és szociális kérdéseket feszegetett, mert most Le Pennek az a politikai stratégiája, hogy ne a szélsőjobboldal jelöltjeként tűnjön fel Macron ellen, hanem "elitellenes szociális jelöltként".

A felmérések szerint Macron 13 százalékkal vezet Le Pen előtt, de van egy bizonytalansági faktor, azok, akik a felmérésekben elmondják, hogy mennek szavazni, de azt nem, hogy kire szavaznak. A szavazást ugyanakkor nem a bizonytalanok dönthetik el, hanem azok, akiknek a jelöltjei már az első fordulóban kiestek, mondta Techet, aki szerint különösen Jean-Luc Mélenchon hívei döntenek majd, aki egy szélsőbaloldali, baloldali populista jelölt, és az első fordulóból éppen hogy nem jutott tovább, de hétmillióan szavaztak rá, húsz százalékot kapott. Ő egy baloldali politikus, ezért a hívei nem is feltétlenül Le Pen felé elkötelezettek, de ő éppen azért, hogy ezeket az embereket megnyerje magának, szociális témákat hozott fel, és nem pedig identitásról beszélt.

Techet szerint a szélsőbaloldaiak negyede kész Le Penre szavazni, de a többség valószínűleg Macronra fog, és bár Mélenchon nem szólította fel a szavazóit, hogy Macronra szavazzanak, de azt mondta, hogy ne Le Penre tegyék a voksukat. Valószínűleg ez a majdnem nyolcmilliós szélsőbalos tábor dönti el, hogy ki győz, mondta. Ha előjön belőlük az antifasiszta köztársasági front, akkor Macronnak jó esélye van a győzelemre. 

Le Pen tábora is változott, öt éve Macron kétharmaddal nyert, most 44-56%-on állnak, ami azt jelenti, hogy Le Pen 8-10 százalékkal növelte a szavazótárborát. Ettől függetlenül Techet szerint nem úgy néz ki, hogy nagyon szoros lesz a "meccs", de van ez a bizonytalansági faktor. Macron ugyanis öt év neoliberális politika után nem számíthat az összes baloldali szavazó szimpátiájára.

A vitában ezért a jelenlegi francia elnök is "elővette a balközép énjét", és ő is a szélsőbaloldaliakhoz próbált szólni: kérdés, hogy ki a meggyőzőbb. Le Pen, aki elmondta, hogy mennyi mindent változtatna és növelné a jóléti kiadásokat, vagy Macron, aki meg elmondta, hogy az elmúlt öt évben is tett jóléti intézkedéseket, és neoliberális reformjait visszavonná, mint például a nyugdíjreformot?