"Teljesen irreális, hogy a kormány szeptemberig megegyezzen az EU-val az Erasmusról"

Korábban az Unió összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta a modellváltásban résztvevő, úgynevezett alapítványi formában működő magyar egyetemeket az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból, mert a kuratóriumi tagok között sok kormányzati politikus volt. A Bizottság szerint ez veszélyt jelentett az uniós pénzek felhasználására.

Rendkívüli parlamenti ülést kell összehívnia a magyar kormánynak, ha valóban meg akar egyezni az Európai Unióval az Erasmus-programok ügyében, ugyanis legkésőbb szeptemberig alá kellene írni a szerződéseket.

"Nagyon intenzív tárgyalások folynak az Európai Bizottság és magyar kormány között az Erasmus+ diákcsere-program finanszírozásának felfüggesztése miatt, ezek azonban még nem vezettek eredményre" – közölte Ujvári Balázs szóvivő az európai Bizottság sajtótájékoztatóján az Euronews tudósítása szerint.

Ujvári szerint továbbra is az a cél, hogy július közepéig elvi egyezséget kössön a magyar kormány és a Bizottság a bevezetendő intézkedésekről. Hozzátette, hogy az Unió csak elfogadott törvény alapján oldja majd fel az intézkedéseket, a jogszabály vizsgálatára egy hónapot írnak elő. Ezután az Európai Tanács dönthet a magyar kormány elleni intézkedések feloldásáról.

Mindennek szeptember elsejéig meg kellene történnie ahhoz, hogy a diákok a következő szemeszterben uniós finanszírozású külföldi képzésen vehessenek részt. Ez pedig azt jelenti, hogy ha valóban megegyezést akar a magyar kormány, akkor még nyáron össze kell hívnia a parlament rendkívüli ülését (erre a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása miatt is szükség lehet), mert az őszi ülésszak csak szeptember második felében kezdődik, az pedig már késő lenne.

Az elmúlt hónapokban több magyar egyetemi pályázó is elesett a pénzügyi támogatástól.

A témáról Lőrincz Viktort, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselőjét kérdeztük az Esti gyorsban. Azt mondta: alapvető probléma, hogy nem világos, ha a modellváltó egyetemek nem kaphatnak támogatást – mert szerinte ez egészen valószínű, nagyon ebbe az irányba tartunk –, akkor mi történik ezzel a pénzzel. Vajon az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények azt a támogatást kapják meg, mint eddig, vagy kevesebbet ítél meg nekik a magyar döntéshozó (amely egyébként nem tudja befolyásolni, hogy mennyi pénz érkezik meg)? – tette fel a kérdést.

Úgy folytatta: ha mondjuk ugyanannyi pénzt ítélnek meg az állami tulajdonú egyetemeknek, mint korábban, aztán kiderül, hogy a többit nem folyósítják, akkor nem tudni, hogy ez a pénz elvész-e vagy át lehet-e csoportosítani az államiaknak, de szerinte valószínűleg nem. Közölte: az, hogy a Tempus Közalapítvány, a pénzek magyar kezelője milyen döntést hoz, semennyire nem befolyásolja, hogy a magyar kormány meg tud-e egyezni az EU-val. Szerinte ez teljesen irreális a szeptember elsejei határidőig, addig nagy valószínűséggel nem lesz kész jogszabály, amit az Unió elvárna a magyar parlamenttől.

Megjegyezte azt is: itt nem csak arról van szó, hogy ha a pénzt nem utalja az EU, akkor majd kipótolja az állam, hanem arról, hogy nem lehet szerződni azokkal a külföldi intézményekkel, amelyek fogadnák a magyar diákokat.

Elmondta: nagy az aggodalom azok körében, akik számítottak kutatási forrásra, és csak tovább nőhet, mert a hírek szerint a BME-t (a műszaki egyetemet) továbbra is presszionálják, hogy térjen át az úgynevezett alapítványi formára. Noha ebben az esetben elesnének az EU-s támogatástól, csakhogy valószínűleg az állami pénzekkel helyeznek nyomást rájuk. Magánmegnyilvánulásokban, Facebook-posztokban leírják az emberek, hogy ez rendkívül jelentős probléma, katasztrofális következményei lesznek és korábban teljesen elképzelhetetlen lett volna, hogy ide jutunk, de nyár van és a diákok eddig se mozdultak meg, valószínűleg ezután se fognak.

Tehát jelentősebb nyilvános tiltakozásokat nem nagyon látni az alapítványi egyetemeknél – összegezte. Ez pedig vélhetően befolyásolja a kormányzat alkupozícióit is, hiszen ha ez annyira nem zavarja az egyetemi oktatókat, diákokat, akkor el lehet engedni a témát – fogalmazott. Lőrincz Viktor elmondta, eddig is jelentősen alulfinanszírozott volt a felsőoktatás, és sok kutatást csak nemzetközi forrásokból lehetett megoldani, illetve nemzetközi kapcsolatokat is építettek ezáltal. Ezek jellemzően konzorciumi pályázatok, amelyekben több egyetem, kutatóintézet dolgozik együtt, és ha a magyarok kikerülnek ebből a vérkeringésből, az nyilván súlyosan érinti azokat is, akik nem ebből kapják a fizetésüket, vagy csak kis részét, mivel egy ilyen projekt részeseként jóval nagyobb az esély arra, hogy valaki publikáljon, megismerjék a nevét.

A Fidesz pedig kiutaztatott pár rektort és tanulót, és ők elmondták Brüsszelben, hogy „Brüsszel a hibás”; a kormánymédiában ez valószínűleg csak úgy jelenik meg, hogy az egész az EU ármánykodása. Ezek a rektorok maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a helyzet előálljon – fűzte hozzá.

A teljes beszélgetést a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI