Az EU Bírósága elutasította a Debreceni Egyetem kérését, továbbra se jön erasmusos pénz

Már nagyon közel van a szerződések megkötésének határideje a 2023-as Erasmus plusz pályázati felhívás keretében, de híre-hamva sincs az ehhez szükséges megegyezésnek – hívta fel a figyelmet a Népszava. Ugyanis július közepéig alá kellene írnia a Tempus Közalapítványnak és a támogatásra pályázó egyetemeknek az idén nyáron lejáró (Erasmus+ és Horizont Európa) pályázatokat megújító megállapodásokat, hogy a külföldre készülő diákok és oktatók az őszi tanév kezdetére már tudjanak tervezni, de jelenleg hatályban van a tavaly decemberi brüsszeli döntés, amely tiltja az oktatási csereprogram finanszírozását a modellt váltó, úgynevezett alapítványi fenntartásba került 21 magyar egyetemmel.

A Debreceni Egyetemnek pedig nem sikerült elérnie, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az uniós határozat felfüggesztését. A lap információi szerint a bírói testület már döntött, és nem adott helyt a keresetben foglalt kérésnek.

Hat alapítványi formában működő egyetem májusban perelte be az Európai Bizottságot (EB), amiért ideiglenesen kizárta a hasonló felsőoktatási intézményeket az EU-s csereprogramokból az irányító testületeikre jellemző összeférhetetlenség megszüntetéséről még mindig nem tudott megegyezni a magyar kormány és az Európai Bizottság. A Debreceni Egyetem külön kérte a tiltó brüsszeli rendelkezés azonnali felfüggesztését, amit az EUB elutasított, így a perben körülbelül másfél év múlva születhet ítélet, feltéve, hogy a bírák egyáltalán elfogadhatónak ítélik a beadványt. A felperesek arra hivatkoznak, hogy az egyetemi döntéshozatal független az alapítványi kuratóriumtól.

Sajtóértesülések szerint az EU nem fogadta el az első magyar ajánlatot, amely a parlamenti képviselőket, minisztereket, államtitkárokat és kormánymegbízottakat zárta volna ki a modellváltott egyetemeket és a kutatóintézeteket irányító kuratóriumokból. Az Európai Bizottság ellenjavaslatában azt kérte, hogy a közhatalmi státuszú személyeket is zárják ki a kinevezhető személyek köréből.

A legvitásabb pont a modellváltáson átesett egyetemeket és egyes kutatóközpontokat irányító "közérdekű vagyonkezelő alapítványok" kuratóriumi tagjainak kiválasztási mechanizmusa. A vita lényege, hogy a Bizottság elvárja: legyen világos a folyamat, amelyben a kuratóriumi tagokról döntenek. A Brüsszelbe kiküldött normaszövegben a kormány még azt írta, hogy az új tagokat a testületben ülők javaslatára választanák, de a Bizottság ezt nem fogadta el.

Frissítés: cikkünk megjelenése után egy nappal a Debreceni Egyetem közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amelyben úgy fogalmaztak: "az Európai Unió Bírósága nem utasította el a Debreceni Egyetem keresetét, csupán azon ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmének nem adott helyt, hogy az uniós határozat végrehajtását a per tartamára függessze fel. Ez nem érinti a kereset érdemi elbírálását."

(Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt)