Több amerikai republikánus szenátor követné Orbán példáját

Kiszáradás fenyegeti a Velencei-tavat és környezeti válság az országot – írja a Washignton Post. A Gárdonyból keltezett cikk rögtön az elején leszögezi, hogy két év alatt a tó vízállománya csaknem felére zsugorodott az egyre nagyobb hőhullámok miatt. A Velencei-tó legalább 100 madárfaj lelőhelye, több tucatnyi halfajtáé, és turisták tömegei is látogatják. A vízállás azonban olyan kritikus szintre süllyedt, hogy az gazdasági és ökológiai krízissel is fenyeget. Magyar szakértő, Horányi Tibor is elemzi a helyzetet az amerikai hírügynökségnek, szerinte az elmúlt éveket a csapadék hiánya és a még nagyobb kiszáradás jellemzi. A tó átlagos, optimális vízszintje 150 cm augusztusban, most csütörtökön viszont már csak 80-at mértek, ami Horányi szerint kritikus. Minden egyes száraz nap 1 cm-es csökkenést eredményez, ami fokozza az oxigénhiányt a vízben. Önkéntesekkel több mint 4 tonna haltetemet kellett eltávolítani. Négy strandot is le kellett zárni a romló vízminőség miatt. Két tározó is épült az 1970-es években a tóhoz, azonban azok alacsony vízszintje és az algásodás lehetetlenné teszi a víz pótlását – érvelt a vízügyi hatóság szóvivője a WaPo-nak. Idézik a Velencei tóért felelős kormányzati biztos nyilatkozatát is, aki hiába kért 133 millió dollárt, azaz 40 milliárd forintot a vízpótlásra, a kormány a Covid-válság miatt kérését elutasította. Azt is megtudtuk, hogy 1863-ban olyannyira ki volt száradva a Velencei-tó, hogy a huszárok lovaikkal a kiszáradt tó medrében gyakorlatozhattak. De azért valljuk be, érvelnek a lapnak, ma már a 21. századot írjuk, vannak új technológiák is egy ilyen probléma kezelésére. Azonban ehhez a politikai akarat hiányzik.

Az Euronews a Balaton melletti szombati tüntetésről számolt be. Tihanyiak nem akarják a lakópark- és szállodaépítést, a betonozást, valamint azt, hogy megduplázzák a lakosságot és beépítsék az Unesco által világörökséginek minősített területet. A város polgármestere szerint a kérdéses terület rekultivációjára évek óta készülnek. A Tihanyi-félsziget nemzeti park, nem lehet akármit akárhova építeni – mondta. A lakosok azt akarják, hogy legalább két évre hirdessenek moratóriumot az építkezésre, addig meg szeretnének egyezni a hatóságokkal egy olyan kompromisszumos megoldásról, amely megőrizné a természetes egyensúlyt a Balaton partján. Tihany Magyarország ékszerdoboza – nyilatkozta az egyik helybéli tüntető.

’56-os emlékművet állít Georgia állam magyar közössége, és ez alkalomból gyűjtési akciót is hirdet a Magyar-Amerikai Koalíció. Lehetőség van arra is, hogy a támogatók szeretteinek nevét 1000 dollár fejében az emlékműre véssék. A 75 ezer dolláros, 23 millió forintba kerülő emlékmű büdzséjének a 60 százaléka már összegyűlt. 10 ezer dollárt kaptak a készítők a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Stan Mullins 15 tonnás gránit és bronz szobrát, amely a kommunizmus áldozatai előtt is tiszteleg, Atlantában október 23-án Takács Szabolcs Washingtonba akkreditált nagykövet és Georgia kormányzója, Brian Kemp együtt avatja fel.

Az amerikai Fox News sztárjának, Tucker Carlsonnak a Budapestről egy héten át közvetített műsora és Esztergomban tartott előadása továbbra is téma. A Washignton Post véleményrovatában Erik Wemple a dezinformáció okos beszállítójának titulálta a műsorvezetőt, aki történelmi párhuzamokba burkolja utalásait, a tanult elme bizonyosságával beszél, a jogos ellenvetésekre pedig a védjegyévé vált magas hangú nevetéssel reagál. De a szerző szerint Carlson Budapesten saját magának állított csapdát és bele is esett. Egyrészt a kínai autoriter rendszer említésekor, amit elsőre „kifelejtett” a magyar kormányfővel készített interjú átiratából a magyar cenzor (a kormány szerkesztési hibára hivatkozott), másrészt kivágták a hivatalos videóban Carlson beszédéből azt a részt, amelyben a maszkviselésről beszélt, nem éppen pozitív kontextusban (itt hanghiba volt a szervezői magyarázat). Némi kontextus: Carlson végig fitymálóan szólt a kötelező maszkhasználatról, a magyar kormány viszont beltérben is elrendelte azt. A szerző szerint itt látszik némi eltérés az autoriter mozgalmon belül. A jobboldali műsorvezető a magyar politikai rendszert igencsak robusztusnak írta le, és azt is fejtegette: Amerika a világ egyik legcsodálatosabb országa, de „senki ne mondja nekem, hogy szabadabb, mint Magyarország”. Miután Carlson két megjegyzése is így-úgy eltűnt, a cikk írója ebben igencsak látja az iróniát.

A michigani The Mining Journal szintén ebben a témában adott közre alapos elemzést a konzervatív Mona Charen, Nancy Reagan egykori first lady beszédírójának tollából, de ebből csak egy-két szellemes részt idéznénk: szerinte például a Tucker Carlson-jelenség része lett a politikai turizmusnak. Többször ír a cikkben amerikai orbánistákról, akik felsorakoznak, hogy olyan vezetőt dicsérjenek, aki „már nem is tetteti magát demokratikusnak”. Nem mellesleg úgy véli, a magyar sajtó 80 százaléka van a kormány irányítása alatt. Arra is felhívja a figyelmet, hogy Orbánék olyan választási törvényt írtak, amelynek köszönhetően kétharmados többséget értek el kevesebb, mint a szavazatok 50 százalékával.

A Business Insider tucatnyi amerikai szenátort kérdezett meg arról, hogy követendőnek tartja-e Orbán példáját. Mitt Romney volt republikánus elnökjelölt például egyáltalán nem, szerinte olyan autokrata vezető Orbán, aki pár lépésre van csak Vlagyimir Putyin orosz elnök politikájától. A többi szenátor általában dicsérte, mert az említett Tucker Carslon beszámolója alapján értékelték magukban Orbánt. Így Chuck Grassley, Iowa, és Ron Johnson, Wisconsin szenátora. A texasi Ted Cruz, volt republikánus elnökjelölt, Trump egykori kihívója a sajtóirodájához küldte a kérdezőt, aki azonban onnan se kapott választ. Rick Scott floridai szenátor annyit mondott: van egy magyar barátja, aki azt hajtogatja, ha Amerika „továbbra is a szocializmus útján halad”, akkor inkább visszaköltözik a hazájába.

Csernyánszky Judit lapszemléje a Reggeli gyorsban hangzott el 2021. augusztus 16-án.