Torkon szúrták, visszalökték, de végül menedéket kapott Magyarországon

Egy pécsi bíróságon csütörtökön ért véget Alekszij Torubarov kálváriája, miután a menekültügyi hatóság és a bíróság között évekig ment a huzavona. A bíróság végül menekültként ismerte el az orosz férfit, akit Putyin rezsimje üldözött el hazájából. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének pere megjárta az luxembourgi Európai Unió Bíróságát (EUB) is, amely általános érvénnyel mondta ki: a bíróságnak akkor is joga van védelmet adni, ha a kormány hatósága ezt nem tenné. A pécsi ítélettel hazai bíróság először alkalmazta az EUB döntését.

Gyilkosságért körözött ügynök is foglalkozott vele

Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta, Torubarov fizika-matematika szakos tanár, aki a kilencvenes években éttermeket üzemeltetett Volgográdban, amivel jelentős vagyonra tett szert. Aktívan lépett fel a helyi korrupció ellen, tagja volt egy vállalkozásokat segítő civil szervezetnek, és belépett az Igaz Ügy nevű ellenzéki pártba is, amelyet azóta a putyini rendszer már bekebelezett.

Civil szervezete az orosz hivatali visszaélések ellen próbált fellépni jogi úton, de végül az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közbenjárásával sikerült behúzni egy korrupciós ügybe, így feljelentőből vádlott lett. Az első eljárásban ugyan felmentették, mert hangfelvétellel tudta bizonyítani az ártatlanságát, a másik, koholt csalási ügyben azonban már vádat emeltek ellene.

A korrupcióellenes közéleti tevékenysége miatt ellene indított büntetőeljárásokat az az Andrej Lugovoj nevű moszkvai képviselő és volt FSZB-tiszt is befolyásolt, akit Alekszandr Litvinyeko orosz titkosszsolga meggyilkolásáért a Scotland Yard is keres. Torubarovnak tehát az állandó támadások miatt kellett elmenekülnie Oroszországból.

Először nem Magyarországra gondolt

Kalandos úton, több állomás után került Magyarországra. Először Auszriába menekült, ahol a nemzetközi elfogatóparancs alapján elfogták, a börtönben pedig egy utánaküldött csecsen bérgyilkos nyakon szúrta. Utána Csehországban kéret menedéket, de ott is letartóztatták, majd kiadták Oroszországnak, ahol börtönbe zárták, kínozták, végül – mivel lejárt a maximális fogvatartási idő – szabadlábon védekezhetett. Ezt kihasználva 2013-ban Ukrajnán keresztül Magyarországra szökött, és itt is beadta menedékkérelmét, majd elkezdődött a hat évig tartó „pingpongjátszma” a menekültügyi hatóság és a bíróság között.

Egy jogszabálymódosítás miatt ugyanis a tömeges bevándorlás kezdete után, 2015-től a magyar bíróságok nem tudtak nemzetközi védelmet adni a kérelmezőknek. A bírók csak azt tehették, hogy ha hibás vagy jogellenes volt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – 2019-től az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság – döntése, akkor az visszaküldhették újabb döntésre. Érdemi ítéletet azonban nem tudtak érdemi ítéletet hozni menekültügyekben. Ezt a szabályozást vizsgálta meg az EUB, amely úgy találta, az nincs összhangban az uniós joggal, mert menekültügyekben Magyarországon nincs hatékony jogorvoslati lehetőség, valódi bírói kontroll. Ennek köszönhetően a magyar bírók 2019-től bizonyos feltételekkel újra tudnak nemzetközi védelmet adni – mondta a jogvédő szervezet ügyvédje.

Más menedékkérőknek is könnyebb lehet

Fazekas Tamás szerint abszolút elképzelhető, hogy a bíróságok jogkörének megerősítését követően, a Torubarovot érintő első ilyen ítélet után újabb hasonló döntések jönnek, mivel több más hasonló ügy is folyamatban van. A mostani példának, illetve az EUB határozatának épp az a lényege, hogy a bírók visszakapták erre a lehetőséget, amivel remélhetőleg élni is fognak – tette hozzá .

A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje azt is kiemelte, nagyon fontos, hogy egy magyar bíró tett fel kérdést a korábbi szabályoszás miatt az európai bíróságnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar bíró azt látja, a magyar jog nem fér össze az uniós rendelkezésekkel, akkor megteheti, hogy a luxembourgi testülethez fordul, aminek valós hatása van a hazai jogalkalmazásra.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!