Salvini bukásával kinyílt egy ablak

Európa igyekszik megragadni a pillanat adta lehetőséget arra, hogy újszerű módon kezelje a migrációs kérdést – írja a New York Times a tegnap Máltán megkötött megállapodásról beszámolva. Visszatekintve a korábbi időszakra, a lap megállapítja: a válság csúcspontján Itália arra kérte az Európai Uniót, hogy vegye át a partjaira érkező, több százezer menedékkérő okozta terhek egy részét. Az unió azonban hűvösen elfordult, és az ennek nyomán kialakuló általános kiábrándultság lehetővé tette a bevándorlóellenes, nacionalista Matteo Salvini felemelkedését. Salvini lezárta a kikötőket a migránsokat mentő hajók elől. Azonban túlbecsülte saját politikai lehetőségeit, és a nyáron váratlanul fel kellett adnia belügyminiszteri tisztségét. Az ő távozása után most a centrista európai vezetők esélyt látnak arra, hogy tanulva a leckéből, új lendületet adjanak az EU bevándorlási mechanizmusa átalakításának.

Máltán abban állapodott meg a francia, a német, az olasz és a máltai belügyminiszter - az EU soros elnökségét adó Finnország belügyminiszterének jelenlétében tartott megbeszélésén –, hogy elosztják a tengerből kimentett, érkező migránsokat. „Itália már nincs egyedül” - mondta az újságíróknak Luciana Lamorgese, az olasz belügyek új irányítója. A Máltán kötött megállapodásba az uniós belügyminiszterek október nyolcadikai találkozóján igyekeznek majd bevonni a többi EU-országot is.

A New York Times olyan migrációs szakértői vélekedést idéz, miszerint a szóban forgó miniszterek megpróbálják kihasználni, hogy Salvini bukásával úgymond kinyílt egy ablak, de nem tudni, hogy meddig áll fenn ez a lehetőség, meddig tud hivatalban maradni a mostani római kormány. A máltai megállapodás lényegében azt célozza, hogy megkerüljék azt az európai szabályozást, miszerint a menedékkérőknek ott kellene maradniuk, ahol az unióba érkeztek. Ez az előírás ugyanis súlyos terhet helyez az olyan frontországok vállára, mint Görögország, Olaszország vagy Málta – írja a New York Times.

A cikk emlékeztet arra, hogy az elmúlt napokban az olaszok azt kérték: a migránsokat ne automatikusan a legközelebbi biztonságos kikötőbe szállítsák a mentőhajók, hanem rotációs alapon más uniós országok is nyissák meg kikötőiket. A belügyminiszterek elvben most beleegyeztek ebbe. „Mélységesen hiszek abban, hogy a migránskérdésre adandó választ nem a befelé fordulás vagy a nacionalista provokáció jelenti, hanem a hatékony európai megoldás kialakítása” - idézi fel a lap Emmanuel Macron francia köztársasági elnök múlt héten Rómában elhangzott szavait. Kitér ugyanakkor a New York Times arra: egyes bírálók szerint a máltai megállapodás újabb lehetőséget nyújt a magyar és a lengyel nacionalista vezetőknek, valamint a franciaországi és németországi szélsőjobboldali ellenzéki erőknek arra, hogy felháborodást szítsanak, migránsok invázióját emlegetve. Salvini már percekkel a megállapodás híre után nyilatkozatban minősítette őrültségnek a kikötők megnyitását. A New York Times megszólaltatja Francesco Borgonovót, a La Veritá, vagyis Az Igazság című olasz jobboldali lap újságíróját, aki szerint a szétosztás csak ellenérzéseket fog kiváltani. Borgonovo úgy véli, hogy Salvini a realista gondolkodást jelenítette meg a kikötők lezárásával, és most, a hatalomból kiütve is jelen van, ő határozza meg a naprendet.

A New York Times arról is beszámol, hogy a La Repubblica című, baloldali olasz lap szerint egy hétnél rövidebb idő leforgása alatt több mint háromszáz „fantom partra szállás” történhetett – így emlegetik azokat az eseteket, amikor a migránsok lélekvesztői sikeresen eljutnak az olasz partokig, tehát az érkezőket nem veszik fedélzetükre mentőhajók, és rájuk az elosztási megállapodás nem vonatkozik. Az Égei-tengeren – írja a lap - még meredekebb az érkezők számának a növekedése. Augusztus az elmúlt több mint három évre visszatekintve a legerősebb hónap volt ebből a szempontból Görögország számára.

A New York Times szerint lényegében az egész politikai színskálán teljes az egyetértés abban, hogy a migrációs probléma igazi megoldása Afrikán belül keresendő, de amikor a migránsok megérkeznek az európai partokra, akkor azonnal felszínre törnek az ideológiai különbségek. 

Nem tolonganak, hogy fizessenek

Lássunk röviden még egy témát. A londoni Financial Times szerint az unió ugyan osztályelsőként kihúzhatja magát az ENSZ klímatalálkozóján, hiszen Európa jóval többet tesz a légkör felmelegedését okozó anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, mint például az Egyesült Államok, Kína, vagy India, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság új elnökének azonban, aki a zöld ügy szolgálatát hivatali teendőinek élére sorolta, így is sokat kell még küzdenie azért, hogy legyűrje az EU-tagállamok ezzel kapcsolatos nézeteltéréseit. A tagállamok nem tudnak egységes álláspontot képviselni New Yorkban a célként kitűzött úgynevezett klímasemlegesség érdekében, mert a nyáron nem csatlakozott a közös ígéretekhez négy tagállam, Lengyelország, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Észtország. Őket még meg kell győzni arról, hogy nem fognak elszenvedni gazdasági veszteségeket a zöld jövőt szorgalmazó Európa miatt – írja a Financial Times. A szegényebb, inkább szénre alapozott gazdaságok megsegítésére Brüsszel a tehetősebbektől kérne több pénzt, de azok egyelőre nem tolonganak, hogy fizessenek.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.