Totyik: Előkészítés nélkül rángatja a tanárokat és a diákokat a kormány
31/05/2023 11:37
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
A státusztörvény bevezetésével a kormány pénzt is akar spórolni, és a pedagógushiányt is el akarja takarni – véli Totyik Tamás. A Pedagógusok Szakszervetének új elnöke szerint az új jogállásban foglaltakat hatástanulmányok alapján kellene előkészíteni. Ő azonban öt éve nem látott egyetlen, a kormány által készített hatástanulmányt sem.
Totyik Tamás szerint a kormány célja a státusztörvény bevezetésével az, hogy pénzt tudjon spórolni, és a pedagógushiányt is el tudja takarni – írta meg a Hírklikk. Ennek egyik módja a kisiskolák bezárása. A Pedagógusok Szakszervezetének nemrég megválasztott elnöke több tényt is felsorolt ennek bizonyítékául. Elsőnek említette, hogy a Munka törvénykönyvéből átemelt passzus, a csoportos leépítés lehetősége a státusztörvényben is benne van. Emellett az új jogszabály szerint csupán a pedagógusok 50 százalékát kötelező főállású pedagógusként alkalmazni. Ezek olyan intézkedési lehetőségek, amelyek megkönnyítik, és előrevetítik a kisiskolák bezárásának folyamatát.
"Az új jogállással olyan feltételekhez kötné a kormány a további egyeztetéseket, amelynek egyetlen szakszervezet sem tud megfelelni" – mondta a Reggeli gyors szerdai adásában Totyik. A másik probléma a pedagógusokat, mint munkavállalókat érinti. A státusztörvény vonatkozó pontja értelmében – az egészégügyi dolgozók esetéhez hasonlóan – akár egy évre is átvezényelhetnék a dolgozókat más intézményekbe. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy az útiköltséghek töredékét (kilométerenként 18 forintot) fedezné csak a kormány. Totyik szerint durvább esetben akár 60-80 ezer forintos kár is érhetné így az átvezényelt pedagógust.
A kisiskolák bezárása – folytatta Totyik Tamás – azt eredményezi, hogy az érintett települések lejtőre kerülnek. De a kisiskolák bezárásával sem tudja megteremteni a kormány a személyi feltételeket az iskolaközpontokban, hisz' a kisiskolákban most sincsenek szaktanárok. Vagyis a pedagógushiányt nem lehet majd az iskola-összevonásokkal eltakarni.
Hozzátette, az iskolák összevonásával, különösen a vidéki gyerekek távolabbi intézményekbe kényszerülnek, ami újabb problémát vet fel. Az általános iskola befejezésével, a középiskolai tanulmányok idején eddig is problémát jelentett a lemorzsolódás, ennek egyik oka, hogy a tankötelezettségi korhatárt 16 éves korra vitte le a kormány. És mivel a diákok utaztatását célzottan semmilyen eszközzel, buszjáratokkal nem biztosítja a kormány, az új változtatások azt vetítik előre, hogy a diákok hamarabb esnek ki az oktatásból. Mindezt azért, mert nem teremtették meg a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges feltételeket a gyerekek számára.
Közgazdász szemmel talán érthető az iskolák összevonása – mondta Totyik, hozzátéve, hogy a megoldás nem új, a Gyurcsány- illetve a Bajnai-kormányok idején is próbálkoztak hasonlóval. Pedagógusokat magukra hagyták, a gyerekeket elutaztatták egy másik helyre, "a pedagógusokra pedig rázárták az ajtót".
Mindezek dacára nem zárkózik el Totyik a megoldástól, de azt hatástanulmányokkal, megfelelő előkészítéssel, óvatosan kellene megvalósítani. "A kormánytól az utóbbi 5 évben egyetlen hatástanulmányt sem láttam" – mondta.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.05.31., szerda 7:40
Riporter: Para-Kovács imre
