Trianon 100: kezet nyújtott a magyaroknak a szlovák kormányfő
4/06/2020 07:22
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján tartott beszédét magyarul kezdte Igor Matovič szlovák kormányfő (Sziasztok, kedves barátaim!), és egyebek mellett azt mondta: a kezét nyújtja a közös cselekvéshez, közös dolgaink megoldásához – számol be a Körkép felvidéki portál. Az NPR amerikai közszolgálati rádió és a brit The Times is ír arról, hogy Kovács Zoltán államtitkár és Varga Judit miniszter is bocsánatkérést vár a magyar kormány úgynevezett felhatalmazási törvényének kritikusaitól. Nemzetközi lapszemle.
A tízezres nézősereg engedélyezésével bekerült az ország a focivilág hírfolyamába a Magyar Kupa-döntő miatt. Az Inside World Football megírja, hogy miután újraindult az élet Magyarországon, abban a 65 ezres stadionban (a budapesti Puskás Arénában) játszották le a meccset, ahol a nyári Európa-bajnokság néhány meccsét is megrendezték volna. Azzal keltett feltűnést az MLSZ, hogy Európában az elsők között engedtek meccset játszani nézők előtt március óta. Megjegyzi, hogy a hétvégén több bajnokin nem tartották be a kívánt távolságot egymástól a szurkolók. Íme a Magyar Labdarúgó Szövetség képgalériája a kupadöntőről, amelyet 2-1-re nyert meg a Budapest Honvéd a Mezőkövesd ellen:
A Körkép szlovákiai, pontosabban felvidéki portál lehozta Igor Matovič kormányfőnek a pozsonyi várban elhangzott trianoni beszédét. A megemlékezésre 100 felvidéki magyart is meghívtak – szlovák miniszterek és államtitkárok társaságában. Az írás kiemeli, hogy Matovič magyarul nyitotta a beszédet: „Sziasztok, kedves barátaim!” és hozzátette, reméli, hogy a kiejtése legalább olyan jó volt, mint a műsorvezetőé szlovákul. Elmondta, a fő célja megtalálni a közös válaszokat is, amelyek aggasztják a magyarokat, szlovákokat, és Szlovákia más nemzetiségeit. „Ugyanakkor hiszem, hogy önök is tudatosítják, hogy Trianon olyan történelmi folyamatok eredménye volt, amelyek során a magyar elit sok hibát vétett, és több rosszul időzített lépést tett (...) Azt gondolom, hogy a történelmi Magyarország a miénk is volt. A szlovákok a magyarok és a többi nemzetiségek mellett együtt harcoltak a török hódítás ellen. A magyar királyok nemcsak a magyarok életéről és sorsáról döntöttek, hanem a szlovákokéról és mindenkiéről, aki a történelmi Magyarország területén élt. A mai szlovákiai városok a magyar királyoktól kaptak privilégiumokat, a földesuraktól szabadságot, és fejlődhettek egyfajta helyi demokrácia keretén belül. Legyen hát merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk. Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak. De hagyjuk a történelmet a történészekre, mi összpontosítsunk napjaink kihívásaira! Ugyanakkor Igor Matovič felvetette, hogy a magyar nyelvű oktatás miatt problémák vannak a szlovák nyelvtudással és nem szeretné, ha emiatt hagynák el a fiatalok Szlovákiát. „Tehát, kedves magyarok, ebből kifolyólag önök a legközépeurópaibb közösség”. Majd sorolta a mai Szlovákia területén élt magyar kiválóságokat: Mikszáth Kálmánt, Madách Imrét, Márai Sándort, Grendel Lajost, Lehár Ferencet, Kodály Zoltánt. „Építsük együtt Szlovákiát közösen. Építsük az együttműködést a V4-eken belül, építsük közös Európánkat. (…) És ha úgy érzik, hogy nem kapnak elég figyelmet (…) akkor üljünk le. A trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóján a kezemet nyújtom a közös cselekvéshez, közös dolgaink megoldása érdekében. (…) A történelmi Magyarország a mi közös államunk volt, ahol önök, magyarok többségben, mi, szlovákok kisebbségben voltunk. A történelem, a múlt mára új vonalakat, új határokat rajzolt, és Szlovákiában ma lehet, kicsit fordítva van. De nagyon szeretném, ha száz év után előre néznénk, (…) hiszen tudják a saját életükből is, hogy ha sokat nézegetnek hátra, az nem nagyon segít, csak a nyakuk fájdul meg”.
A New York Review of Books hosszas történelmi és aktuálpolitikai áttekintést ad a trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából arra helyezve a hangsúlyt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a maga módján naggyá akarja tenni Magyarországot, megemlítve például azt az apróságot, hogy Facebook-oldalára kitette a történelmi Nagy-Magyarország térképét.
Az amerikai közszolgálati rádió ismertette, hogy a magyar kormány bocsánatkérésre szólította fel az amerikai médiát, mert „alaptalanul bírálták” a veszélyhelyzetre alkotott törvénye miatt, és ezzel „félrevezették a médiafogyasztókat”. A washingtoni magyar követség ugyanis emailt küldött kedd este az NPR rádiónak, amelyben Kovács Zoltán államtitkár fejtette ki véleményét Szerinte nemcsak a kormány, de a magyarok többsége is megérdemli a bocsánatkérést, mert támogatták a kormányt intézkedéseiben. A levél végéhez 82 cikkből álló gyűjteményt csatoltak Kovácsék, felsorolva azokat a médiumokat, amelyek szerintük élen jártak a félrevezetésben. Itt találni az NPR mellett a CNN-t, a Bloomberg Newst, a The Washington Postot és még jobboldali agytrösztök véleménycikkeinek gyűjteményét is. Az NPR emlékeztet, hogy hasonló követelést fogalmazott meg Orbán európai képviselőknek küldött levelében. A rádió megjegyzi, a maguk részéről felelősségteljesen járnak el azzal, hogy Kovács leveléről beszámoltak.
A brit The Times is ezzel a témával foglalkozott, de ott elsősorban Varga Judit igazságügyi miniszter felszólításáról írnak, aki általában a külföldi médiát és a politikusokat vette górcső alá, azokat, akik „merték bírálni” Orbán Viktornak az időkorlát nélküli felhatalmazási törvényét. A tárcavezető elvárja, hogy miután a kormányfő június 20-án visszaadja ezt a felhatalmazást, kérjen minden kritikusa bocsánatot tőle. Azért, mert feltételezték, hogy Orbán visszaél a törvénnyel, és mert úgy jellemezték a rendszert, mint az Európai Unió első diktatúrája. A cikk mindenesetre megjegyzi, hogy az uniós törvényekkel összeegyeztethetetlen volt a veszélyhelyzet jogszabályi kerete.
Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Facebook
2020. június 4., csütörtök 07.00