Csalnak-e a választásokon?
2/06/2020 07:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Nemzetközi lapszemlénk főszereplője - nem meglepetésre - Donald Trump, aki sokat tett azért, hogy az amerikai lakosság egyre kevésbé hisz a demokratikus és fair választásokban. Vajon az amerikai elnök igyekszik előremenekülni egy lehetséges vereség elől?
Ez azonban a napi hírek világa, most lássunk egy másik cikket, amely szintén Trumpról szól.
Az amerikaiak fokozatosan elveszítik a választásokba vetett hitüket, ahogy Trump diszkreditálja a választási rendszert – írja a Los Angeles Times. Egy kutatói csoport, amely 2017 óta kíséri figyelemmel a választási rendszerbe vetett bizalom alakulását az Egyesült Államokban, a lap által ismertetett jelentésében arra jutott, hogy az elmúlt három évben – vagyis Donald Trump elnöksége alatt 60-ról 45 százalékra csökkent azok aránya, akiknek meggyőződése, hogy a választásokon nem csalnak. Márpedig az, hogy az emberek erőszakmentesen elfogadják a számukra akár kedvezőtlen választási eredményt is, a politikai rendszer létalapját jelenti – idézi a kaliforniai újság John Carey professzort, a kutatói csoport egyik társalapítóját.
A bizalmatlanságot, mint az a cikkből kiolvasható, alapjában véve maga az elnök szítja: folyamatosan azzal riogatja az amerikaiakat, hogy az ország választási szisztémája a csalások fortyogó katlanja, hogy a levélben történő voksolás gyakorlatának Amerikában a világjárvány miatt megfigyelhető terjedése nyomán ellophatják a levélszavazatokat, hogy tenyészik a szavazathamisítás, és hogy illegális bevándorlótömegek képesek túszul ejteni a választásokat. A Los Angeles Times úgy véli, Trump ezekkel az állításokkal – amelyek valóságtartalmát mindkét nagy párt választási szakértői elvetik - már arra az eshetőségre készül fel, ha netán elvesztené novemberben az elnökválasztást.
A múlt héten a Twitter vette magának a bátorságot, és egybevetette a valósággal Trump néhány állítását a kaliforniai választási rendszerrel kapcsolatban. A lépés felbőszítette az elnököt, aki a közösségi médiaplatform megbüntetésére irányuló, jogi szempontból felettébb kétes értékű utasítással reagált.
Trump olyanokat állít, hogy Kaliforniában „aki csak lélegzik”, szavazólapot kap, és hogy fiatal bűnözők a szavazástól távol maradók tömegeinek a szavazatát lophatják el, hamisított aláírással. A Los Angeles Times szerint azonban az államban olyan biztonsági intézkedések érvényesülnek, beleértve különleges aláírásazonosító rendszerek alkalmazását és a szavazólapok vonalkóddal ellátását, amelyek miatt Kaliforniában legendásan hosszú időbe telik a voksok összeszámlálása és a hiteles eredmény közzététele.
A Los Angeles Times megszólaltatja a svéd Staffan Lindberget, a göteborgi egyetem professzorát, aki felettébb aggasztónak tartja, hogy az Egyesült Államokban - a világ leginkább megállapodott demokráciái közül egyedüli országként – jelentős mértékben romlik a demokráciát életben tartó intézmények ereje. Lindberg szerint ilyen bizalomvesztési jelenség csak az olyan, sokkal gyengébb demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban figyelhető meg, mint például Magyarország, Lengyelország, Szerbia, illetve Brazília. Trump ugyanakkor egyedülállónak mondható abban, hogy hivatalban levő állami vezetőként ő maga is hozzájárul a bizalmatlanság szításához, a káoszhoz. Az autoriter vezetők által követett gyakorlat inkább az, hogy erősen kézben tartják a választási mechanizmust, és aztán a választás eredményét megkérdőjelezhetetlennek minősítik.
Ha már az amerikai elnök és a közösségi média viszonyánál tartunk, idézném a Politico című amerikai portál európai kiadását, amely arról ír: a Facebookot megosztotta az, hogy az óriásvállalkozás vezére, Mark Zuckerberg nem volt hajlandó moderálni Trumpot. A cégnél sokan úgy ítélték meg, hogy az elnök üzenetei az erőszak szításához járulnak hozzá, és a közösségi médiának nem szabad teret engednie az ilyen üzenetek terjesztésének. Zuckerberg azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a politikusok hadd beszéljenek szabadon. Tegnap az Egyesült Államokban, ahol a pünkösdhétfő nem munkaszüneti nap, tiltakozása jeléül a Facebook sok alkalmazottja - részben vezetői szintű gárda – megtagadta, hogy felvegye a munkát. Nem kevesen ezt megtetézték azzal, hogy a közösségi médiában fejezték ki egyet nem értésüket saját főnökükkel.
Végül egészen röviden egy egész más témáról. Szítják ellenünk Szlovákiában a gyűlöletet – állítja a bécsi Die Pressében egy Monikaként említett nő, azon szlovákok nevében, akik Ausztriának Pozsonytól nem messze eső részén laknak, és a koronavírus-járvány idején szeretnének hazalátogatni. Ezt immár két és fél hónapja csak azzal a feltétellel tehetik meg, hogy állami karanténközpontban kell tölteniük két hetet. Kivételt csak akkor élveznek, ha a határtól 30 kilométeres sávon belül munkába járnak. Az osztrák lap által megszólaltatott érintett nő úgy fogalmaz, Pozsonyban úgy tesznek, mintha csak azért járnánk haza, hogy terjesszük a vírust.
Kárpáti János nemzetközi lapszemléje a 2020. június 2-i Reggeli gyorsban hangzott el.
