Trump ellenében is büntethetik Orbánt

„Trump személyes támogatásáról biztosítja Orbán Viktort, szempillantás alatt kialakul köztük az egyetértés, méghozzá nem is egy, hanem rengeteg témában” – olvasta ki a félreérthetetlen jeleket Donald Trump és Orbán Viktor május 13-ai fehér házi találkozójából Rob Berschinski, a korábbi amerikai elnök, Barack Obama elnök egykori külügyi államtitkára, aki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának biztonsági és emberi ügyekért felelős igazgatója is volt. S akinek a Washington Postban írt véleménycikke még a vizit elé időzítve nem kis feltűnést keltett, ugyanis írása címében harsogta: Orbán nem való a Fehér Házba.

A Human Rights First alelnökeként is működő Berschinski szerint tehát több közös témája is van a magyar és amerikai politikusnak, kezdve a migrációellenes kampányukkal.

Ha Trump nem akarja, úgy is

Rob Berschinski: A bevándorlókat mind a ketten megszállóknak nevezték. Egy nyelvet beszélnek. A keresztény civilizáció féltését és megmentését mindketten zászlajukra tűzték, de idesorolhatom a család szentsége és a népesedéspolitikát is, hisz köztudott, hogy a Magyarországon nemrég zajlott népesedési konferencián Trumpot is képviselték jó páran az amerikai kormányzatból. Sőt, tudomásom szerint a magyar konferenciát megelőzően Amerikába jöttek a magyar kormány képviselői is, hogy az abortuszellenes kérdésben irányt mutassanak nekik a Trump-kollégák. Ugyebár, a minap szigorították meg az abortusz törvényt számos államban, legutóbb Alabamában, ahol a magzat 6 hetes korától tilos művi abortuszt végezni.

Csernyánszky Judit: Ki profitált ebből a találkozóból? Hogy néz ki ez onnan, Amerikából. Merthogy innen Orbán győzelme nem kétséges, az biztos.

Én úgy értékelem, hogy az Egyesült Államok aligha profitál ebből a találkozóból, de Orbán Viktor annál többet. Hisz innentől kezdve elmondhatja otthon is, hogy az Egyesült Államok mögöttem áll, támogatja a politikámat. Ugye, ahhoz képest, hogy felvetették a fegyverüzletet, felvetették Magyarország szoros kötődését Kínához és Oroszországhoz, s ennek kapcsán az energiaügyi kérdéseket, amelyek ráadásul Trump számára kényes kérdések, és amelyekkel ostromolja is az ellenzék, nos, ezekben a kérdésekben nem történt előrelépés, semmilyen kézzel fogható eredményt nem mutattak fel.

Ha a Fehér Házat nem érdekli, de a kongresszust szemmel láthatóan foglalkoztatja a magyarországi demokrácia helyzete, várható-e előrelépés ebben a kérdésben?

Sokat tehet és tehetne a kongresszus. Ment a levél az elnöknek, delegációk utazhatnak Magyarországra, meghallgatást tarthatnak, akár határozatot is hozhat a kongresszus. A médiának és a civil szervezeteknek támogatást nyújthat, amit az elnök ellenkezése ellenére is meg tud tenni a kongresszus. S most, hogy az Orbán-Trump találkozón nem merült fel komolyan a demokrácia kérdése, szerintem várható, hogy a kongresszus további lépéseket tesz, mert ez az ő stratégiai érdeke is. Én is folyamatosan monitorozom, mi történik, jelentéseket készítünk a Human Rights First szervezetnél, együtt dolgozunk a civilekkel, mert a mi érdekünk – és szerintem a republikánusoké is, hogy Magyarország demokratikus ország legyen.

Magyarországot is sújtó törvények jöhetnek

A Trump-Orbán-találkozó kapcsán nyilatkozott a Klubrádiónak Heather Conley, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központjának (CSIS) Európai ügyekért felelős igazgatója is.

Heather Conley: Tudja, ennek az egész vizitnek az iróniája, hogy épp akkor fogadja Trump Orbán Viktort, amikor dúl az amerikai-kínai kereskedelmi háború. És gyakorlatilag minden kérdés erre vonatkozott a rögtönzött sajtótájékoztatón, ahol szóba sem került, hogy Orbán Viktor a kínai terjeszkedés elősegítésének a központi figurája. Az ellentmondásokat pedig sorolhatnám tovább, hisz a NATO-szövetség dicsérete is érdekes abban a helyzetben, amikor Magyarország hozzájárulása a NATO-hoz még mindig nagyon alacsony, és a kínai-orosz kapcsolatok megkérdőjelezik a megbízhatóságát ennek a szövetségi viszonynak.

Csernyánszky Judit: Mintha Trump érdekérvényesítése megbukott volna?

Ezek után nem is tudom értelmezni Trump politikáját, mert nem tudta az amerikai érdekeket képviselni a tárgyalásokon. Egészen biztos vagyok abban, hogy Orbán ott fogja folytatni, ahol abbahagyta, nem változtat sem orosz, sem kínai politikáján, hisz nem látja, hogy ennek itt, Amerikában következményei lennének. Másrészről maga Trump ássa alá az amerikai érdekeket, nem beszélve arról, hogy saját kormányával is szembemegy, amikor agyondicséri Orbán Viktort és nem kéri rajta számon a politikáját.

A fegyvervásárlás, a közép-hatótávolságú légvédelmi rakéták üzlete konkretizálódott? Jelentős tétel lenne ez az amerikai katonai büdzsében?

Nézze, ha amerikai fegyvert adsz el, az mindig nagy dolognak számít. De ennek azért a NATO szempontjából van inkább jelentősége. Sajnos semmilyen részletet nem lehet tudni. Másrészről egy dolog bejelenteni a vásárlást, és megint más dolog, hogy tényleg be is vásárolsz-e.

Ugye, roppant érdekes, hogy a republikánus törvényhozók – akik nem léptek le úgymond a félidős választásokon – mind beálltak Trump mögé. Ők miként kezelik a Trump-Orbán találkozót?

Nagyon érdekes dolog történt pénteken, amikor a szenátus külügyi bizottságának elnöke, rajta kívül még republikánusok és demokraták, tehát gyakorlatilag kétpárti levelet írtak Trumpnak, figyelmeztetve őt a Magyarországon zajló, a demokráciával szembemenő folyamatokra, és az Egyesült Államok geopolitikai érdekeire hivatkoztak. Arról írtak, ezeket szerintük mind meg kellene beszélni a tárgyalásokon. Az alsóház egyenesen a találkozó lemondását követelte. Mondanom sem kell, egyik sem következett be.

Trumpot nem érdekelte a demokrácia leépülése Magyarországon.

Amikor hallom Orbán szájából a híres Abraham Lincoln-idézetet az ovális irodában – A nép kormánya, a nép választotta és a népért dolgozó kormány – , akkor megint csak ellentmondásba ütközünk, mert az előző vezetéssel szemben a mostanit ilyen kérdések nem izgatják.

Hether Conley arra is felhívta a figyelmet – ahogy előtte Rob Berschinski is –, hogy amígTrump magához hasonlítja nyilvánosan Orbánt, addig tőle nem várható a magyar kormányfő politikája elleni intézkedés, de a kongresszus nélküle is tud cselekedni.

Az a gyanúm, hogy lesznek még kongresszusi meghallgatások, hisz az Orbán által meghirdetett illiberális demokrácia fertőz, amit a képviselők nem fognak tétlenül nézni. A kínai és egyben az orosz terjeszkedést is megállító törvények várhatóak, amennyiben a terjeszkedés bizonyíthatóvá válik. Szerintem – ahogy ezt láttuk az orosz haditechnikát vásároló Törökországnál is – elképzelhető, hogy a szankciók keretében Magyarországot is érintő jogszabály születik.

(Címlapi kép: MTI, fotó: Koszticsák Szilárd)