Tudományos eredmények 2021-ben
2/01/2022 11:58
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
2021-ben is a koronavírus-járvány határozta meg a tudományos élet működését. Az emberi kíváncsiság azonban krízis közben sem apad el. Olvassák el tudományos összefoglalónkat a tavalyi évről.
2021-ben is számos tudományos eredményről értesülhetett a világ, melyek közül néhánnyal a Klubrádió is foglalkozott.
Nagy lépéssel közelebb a hidegfúzióhoz
A Franciaország déli részén létesített Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) néhány éven belül megkezdheti a próbaüzemet. A technológia azonban közel sem mondható tökéletesnek és még mindig rejt magában nem kívánt kockázatokat.
Januárban Kroó Norbert fizikus, a MTA rendes tagja segített megérteni a fúziós folyamatok problémáját.
Megérkezett a Marsra a Perseverance
Több mint fél éves utazást követően februárban megérkezett és sikerrel landolt a Perseverance a Mars felszínén. Kiss László, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója is nyomon követte az eseményeket. Szerinte az újabb landolás sikerével ismét egy nagy lépéssel közelebb került közelebb a cél, hogy ember tegye a lábát a Marsra.
Újabb részecske létezését sikerült bizonyítani
A proton-antiproton ütközések sajátos aszimmetriája kapcsán végzett kutatások eredményeként sikerült igazolni az Odderon-részecske létezését. A kutatásban résztvevő Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója egy triviális példán, egy autó adásvételén keresztül magyarázta el a folyamatot és annak jelentőségét.
A vakcináció új mérföldköve, az mRNS-technológia
Mondhatjuk, hogy a 2021-es év legfontosabb kérdése az volt, mennyire lehet hatékony a koronavírussal szemben az a technológia, amelytől akkor még csak remélték, hogy az egyes betegségek ellen speciálisan is programozható lesz. Rengeteg kérdőjel volt ez ügyben. Falus András immunológus a célbalövéshez hasonlította az új oltóanyagok működését.
Az újabb technológia a kórokozó tüskefehérjéjét célozza be. Márpedig az eddigiekhez képest sokkal kisebb "céltáblákat" kell eltalálni, ez a rossz hír, a jó pedig az, hogy ezekből a céltáblákból sokkal több van, és viszonylag kevés találat elegendő ahhoz, hogy a korokozók egymás közti kommunikációja alapjaiban, számunkra kedvezően változzon meg.
Legyőzhető az Alzheimer-kór?
Az agyunk saját vérellátást biztosító vér-agy gát működésének felderítésével számos betegség közt az Alzheimer-kór sikeres kezelése is közelebb került. Dénes Ádám agykutató, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetője elmondta, a vér-agy gát "megnyitása" nem veszélytelen művelet, nagyon sok vérfehérje az agyba jutva káros gyulladást okozhat, amely például sztrókhoz is vezethet.
Az ultrahangos eljárás során is nagyon körültekintő és óvatos manőverről van szó. Az agyi erekbe juttatott kontrasztanyag bizonyos ultrahang frekvencián az erek falaihoz ütődik ezzel igyekeznek elérni az ér jobb átjárhatóságát.
Újabb magyar kisműholdak álltak pályára
Szám szerint két magyar kisműholdat lőttek fel 37 másik közt. Szabó Róbert csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója a SMOG-1 feladatairól beszélt, mint "a Föld elektromos szennyezésének" mérése.
Először hajthattunk végre repülést egy másik bolygón
Szintén Szabó sietett segítségünkre, hogy megértsük a Mars ritkás légkörének aeronautikáját. Azóta a bolygó felszínén több sikeres repülést végrehajtott az Ingenuity, vagy találékonyság nevű minihelikopter.
Karikó Katalin a Klubrádió vendége volt
Karikó Katalin, a világ jelenleg leghíresebb magyar tudósa néhány hetes magyarországi tartózkodása idején a Klubrádióba is eljött.
Karikó gyerekkori kedvenc előadójával, Zoránnal közös különleges párosinterjút adott a Világtalálkozóban.
Új, alternatív energiaforrásokat is megvizsgáltak
A bristoli egyetem kutatói radioaktív grafithulladékból olyan mesterséges gyémántokat állítottak elő, amelyek képesek hosszútávon áramot előállítani. Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének korábbi igazgatója szerint csak az a kérdés, hogy milyen technológiával lehet begyűjteni az energiát.
Kristályba zárhattuk az időt
Dr. Asbóth János kvantumfizikus, a BME Elméleti Fizikai Tanszékének docense, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója beszélt arról, hogy egy kutatócsoport a Google kvantumszámítógépével létrehozhatott egy időkristályt.
A kvantumszámítógépen lefuttattak egy olyan programot, amely úgy viselkedett, mintha létrehozott volna egy időkristályt. Ez azt is jelentheti, hogy a számítógép mindössze szimulálta egy elképzelés szerinti időkristály sajátosságait. Ezért a feltételes mód.
Elindult a Hubble utódja
Az év vége előtt nem sokkal indult útjára három űrügynökség, a NASA, ESA és a Kanadai Űrügynökség projektjében az eddigi legdrágább űrteleszkóp, a közel 11 millárd dolláros James Webb Space Telescope. Kiss László elmondta, hogy a költségek nagyon érdekesek egy ilyen vállalkozás esetében. Van egy bizonyos tehetetlenség, amikor egy tudományos projektre fordított összeg akkorára duzzad, hogy már nem érné meg leállítani.
Az új űrteleszkóp esetében a legfontosabb, hogy sokkal összetettebb képet tud alkotni távoli rendszerekről, a központi csillaguk körül keringő bolygókról, így sokkal pontosabb képet kapunk arról a világegyetemről, amelyet csak most kezdünk megismerni. Köztük olyan bolygókról is, ahol elképzelhető az élet. Szerinte JWST méltó utóda lesz a Hubble űrtávcsőnek.
Mi várható a jövőben?
Ez a kérdés természetesen jogosan foglalkoztat mindenkit, de a tudományok tapasztalata, hogy minél több dologra jövünk rá, annál több kérdés vetődik fel. Néhány célkitűzés azonban már ismert. Az Artemis program, melynek elsődleges célja, hogy egy időben egy férfi és egy nő lépjen a Hold felszínére. Ez egyben egy közbenső lépcső mielőtt a emberes misszió indulhat a Marsra.
Természetesen nem feledkezhetünk meg más tudományágakról sem, illetve a koronavírus elleni védekezésről.