Tűzszünet vagy eszkaláció jön az orosz-ukrán háborúban? A szakértő szerint jó eséllyel egyik se

A nemzetközi igény egyre erősebb arra, hogy a felek leüljenek tárgyalni, így aztán, talán attól függetlenül is, hogy ki lett Amerika elnöke, ez az opció egyre közelebb kerül. Az már más kérdés, hogy ez milyen eredményre vezet, Tálas szerint valószínűtlen, hogy tűzszünethez, arra ugyanis nem feltétlen motiváltak a felek, illetve a fő kérdés, hogy milyen biztonsági garanciát kaphatna Ukrajna arra, hogy az oroszok betartják a megállapodást megválaszolatlan. Amennyiben Trumpnak sikerül tárgyalóasztalhoz ültetni őket, abból az következne, hogy valamilyen módon az Egyesült Államok szavatolja a megállapodás betartását.

Érthető, ha az ukránok nem bíznak az oroszokban, hiszen vagy hat megállapodást rúgtak fel 2014-ben és 2022-ben is. Nyilván ezért is beszél Zelenszkij elnök kitartóan arról, Ukrajna meghívást szeretne a NATO-ba, igaz, a biztonsági garancia mellett, ez arról is szól, hogy az ország a nyugati érdekszférához tartozzon – magyarázta Tálas.

Ukrajna NATO-tagsága jelenleg nem szerepel egyik olyan amerikai forgatókönyvben sem, amelyről hallani lehet, a szakértő szerint viszont fontos megérteni, hogy most egy olyan szakaszban vagyunk, ahol mindenki – nemcsak az oroszok és az ukránok, hanem például a NATO-tagállamok is –, próbálják rendezni, hogy mik a saját tétjeik, mindenki licitál, bemond dolgokat, amiből később még tud engedni.

Sajátos, kelet-közép-európai perspektíva például, hogy amennyiben békét kötnek a felek vagy legalább létrejön egy tűzszünet, akkor hirtelen azzal szembesülünk, hogy az ukrán hadsereg a térség legerősebbje – innen nézve érthető vágy lehet inkább a NATO-n belül tudni Ukrajnát – jegyezte meg Tálas.

A szakértő szerint nem érdemes nagy következtetéseket levonni abból a nemrég, a teljeskörű háború 1000. napján megjelent Gallup-kutatásból, amely szerint az ukránok több mint fele béketárgyalásokat szeretne és a háború mihamarabbi lezárását. Tálas szerint egész más képet kapunk, ha azt kérdezzük az ukrán lakosságtól, melyik területről mondanának le, persze, ettől még igaz, hogy fáradnak. A lehető legjobban valószínűleg maga az ukrán vezetés ismeri az ukrán társadalom hangulatát. Ami figyelemreméltó változás volt Zelenszkij kommunikációjában, hogy egy nemrég adott interjújában arról beszélt, a háború "forró szakaszának" lezárása érdekében átmenetileg hajlandóak lennének lemondani arról, hogy katonai úton szerezzék vissza az elfoglalt területeket az oroszoktól, amennyiben meghívnák Ukrajnát a NATO-ba. Korábban ez a nyílt kommunikációban fel sem merült, pedig Tálas szerint előbb-utóbb Ukrajnának be kell látnia, hogy nem tudja visszaállítani a területi integritását.

Nyugati segítség nélkül Ukrajna elvesztené a háborút, igaz, most kapott engedélyt több országtól arra, hogy bevesse a tőlük vásárolt rakétákat Oroszország területén, de ezektől nem kell csodát várni, eleve kis darabszámokról beszélhetünk, ráadásul az ukránok korábban küldtek drónt Moszkvába és 1200 kilométeres mélységben is behatoltak már olyen eszközökkel az országba, amikre most engedélyt kaptak azoknak nagyjából 300 kilométeres a hatótávolságuk – magyarázta Tálas. Ráadásul a nyugati támogatás részben látványpékség, a megígért fegyverek és felszerelés fele még meg sem érkezett – tette hozzá. 

Eközben Putyin, mintha "all in"-t mondott volna, mindent igyekezett bevetni az elmúlt két hónapban, viselve az óriási emberveszteségeket.

Oroszországgal kapcsolatban rendre elhangzik, hogy a létszám és az idő nekik dolgozik. Ugyanakkor az ő szempontjukból sincs jelentős előrelépés, az a stratégiai cél, hogy Ukrajnát visszahúzzák az orosz érdekszférába nem fog megvalósulni, még akkor sem, ha az ország 20 százalékát sikerül magukhoz csatolni. Sőt, a 2014 óta harcok sújtotta megyéket sem foglalták el egészen, a részleg elfoglalt területeken pedig nincsenek a kezükben a nagyobb városok. Vagyis kérdés, milyen eredményt tudna kommunikálni az orosz elnök, miközben katonai erő és atomfegyverek ide vagy oda, a világ azt látja, hogy Oroszország egy regionális középhatalommá küzdötte le magát.

A politikai lépések sem arra utalnak, hogy Putyin a háború lezárására készül, a napokban tették közzé a jövő évi orosz költségvetés tervezetét, a honvédelem és a belbiztonság – mert a háborúban arra is figyelni kell, mit mondanak otthon az emberek – 43 százalékát teszi ki a forrásoknak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy háborús gazdaságot indítanak be – mondta Tálas.

A Donald Trump megválasztása óta eltelt időszakban nemcsak azt találgatják sokan, eljöhet-e a tűzszünet, hanem azt is, nem egy eszkalációs folyamatot látunk-e? Ukrajna új engedélyei, az észak-koreai katonák megjelenése Kurszknál, az Oresnyik rakéta bevetése Dnyiprónál nyilván ijesztő fejlemények laikusok számára.

Tálas szerint fontos tisztázni, az eszkaláció nem azt jelenti, hogy a harcok intenzitása növekszik, hanem azt, hogy a háború kiterjed. Olyan pedig a történelemben nem fordult elő, hogy egy ország csak úgy belesodródjon egy háborúba – kivéve természetesen, ha a saját területét érte támadás és védekezni kényszerült. Az, hogy egy új fél beszáll-e egy konfliktusba mindig a politikusok döntése – szögezte le. Az észak-koreai katonák megjelenése Kurszknál, tehát orosz területen a kölcsönös védelmi egyezmény jegyében történt, megijedni ettől akkor kellene, ha ukrán területre küldenék őket. Aztán az eszkaláció jele lenne ha az oroszok például taktikai atomfegyvert vetnének be – de ettől messze vagyunk. Talán ide sorolható az is, ha interkontinentális ballisztikus rakétát használnak – de épp ezt fontos látni Tálas szerint –, a bevetett Oresnyik épp a határon billeg, inkább középtávúnak számít. Miközben a támadással kapcsolatos nyilvános kommunikáció tele volt fenyegetésekkel, utóbb kiderült, az oroszok telefonáltak Amerikába az eddig még nem használt rakétatípus bevetése előtt, akik pedig jó eséllyel figyelmeztették a szövetségeseket és talán az ukránokat is. Mindez azért érdekes, mert mutatja, érdemes lehántani a kommunikációs rétegeket arról, ami valójában történik.

A teljes beszélgetést megnézhetik a fenti lejátszóra kattintva.