„Ugyanazon ment keresztül Magyarország is”

A magyar székhelyű, de az angolszász világgal való szellemi kapcsolattartást szolgáló, Danube Institute elnevezésű, jobbközép irányzatú politikai elemző műhely az ukrán elnökválasztás lehetséges hatásairól szervezett vitát még múlt csütörtökre. A fő szónok Kurt Volker, a washingtoni külügyminisztérium ukrán ügyekben illetékes főmegbízottja volt.

Hasonló történet

A tapasztalt diplomata, aki a 90-es években Magyarországon is szolgált, meglehetősen messziről indított, de aztán világossá tette, hogy miért.

„A magyarok több mint ezeregyszáz évvel ezelőtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol egyre-másra újabb kihívások érték őket történelmük során abban a küzdelmükben, hogy fenntartsák magyar identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, államiságukat. Támadásokat, megszállásokat, forradalmak leverését, területveszteséget szenvedtek el. (...)

Azért hozom fel mindezt, mert azt kérem, gondoljanak erre, amikor a mai Ukrajnára tekintünk. Mert Ukrajna ugyanezen megy keresztül. Létezik az ukrán nemzet. Van nemzeti identitása. Olyan ország, amely kihívásokkal, támadásokkal, határváltozásokkal, különböző embercsoportok betöréseivel nézett szembe az évszázadok során. Magyarországhoz hasonlóan több népcsoport lakja, egymással összekeveredve, de akkor is egy saját identitással bíró ország, amely a hidegháború végén hetvenéves megszállástól szabadult meg. Most azonban ismét külső agresszió éri, orosz támadások, a Krím elragadása, a Kelet-Ukrajnában a mai napig folytatódó harcok formájában. Ukrajna az egyetlen olyan hely Európában, ahol államközi fegyveres konfliktus zajlik.”

Mindezekre figyelemmel Volker szerint kötelességünk Ukrajna mellett állni, segíteni az ország megerősítését, megszilárdítani azt az ukrán identitástudatot, amely befogadó jellegű, és amellyel demokratikus, virágzó, megreformált, biztonságos államot építenek, az európai család részeként.

A két dolog nem zárja ki egymást

A diplomata a fentiekkel csupán felvezette a kisebbségi jogok, különösen a nyelvhasználati jogok ukrajnai helyzetével kapcsolatos mondandóját.

„Támogatjuk a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy kifejezhessék identitásukat, hogy saját nyelvüket beszélhessék, hogy legyen anyanyelvi oktatásuk. Ugyanakkor észszerű az is, amikor az állam elvárja a polgáraitól, hogy beszéljék a nemzeti nyelvet. Ez a két dolog nem zárja ki egymást, van mód a nemzeti kisebbségek és a nemzeti kormány törekvéseinek együttes érvényesítésére. Szorgalmaztuk mind az ukrán, mind a magyar kormánynál, hogy működjenek együtt, találják meg, miként lehet megvalósítani mindkét elvet. Sajnos ez mindeddig nem valósult meg, de azt hiszem, meg lehet csinálni, hiszen számos példa van rá Európában” – vélekedett Kurt Volker.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökké választása kapcsán reményének adott hangot, hogy az új államfő képes úgy tekinteni az ország összes nemzeti kisebbségére, mint azonos értékű emberekre, és gyakorlatias módon fogja tudni kezelni a kisebbségi jogok, a nyelvhasználat ügyét. Megjegyezte, hogy Zelenszkij maga sem ukrán, hanem orosz anyanyelvű. És ha így lesz, akkor az lehetőséget ad Magyarországnak arra, hogy kifejezésre juttassa az ukránok, az ukrán nemzet és államiság támogatását. Magyarországnak ezt, Kárpát-medencei nemzetként, saját tapasztalatai, saját történelme tükrében támogatnia kellene – fogalmazott Kurt Volker.

A vezető amerikai diplomata különösen zavarónak nevezte azt, hogy Magyarország akadályozza a NATO-Ukrajna bizottság miniszteri szintű tanácskozásait a kisebbségi nyelvi kérdés rendezetlensége miatt.

„Szilárdan hiszem, hogy a nemzeti kisebbségi nyelv ügye fontos, és meg kell oldani a két ország között, viszont nem gondolom azt, hogy ez indokolhatja a NATO-ukrán megbeszélések blokkolását. Magyarország önmaga érdekei ellen cselekszik, amikor olyan helyzetbe hozza magát, hogy obstruálja a NATO és Ukrajna párbeszédét.”

Szinte mindent megtilt

Egyelőre mindenesetre elég távolinak látszik az amerikai diplomácia által szorgalmazott kibontakozás. Az április 25-ei budapesti fórummal egy időben fogadta el az ukrán törvényhozás az új nyelvtörvényt. Az előbbiekben említett magyar kifogások még egy korábbi jogszabállyal, az oktatási törvénynek a nyelvhasználatról szóló előírásaival voltak kapcsolatosak. Ez a nyelvtörvény azonban csaknem mindenfajta társadalmi érintkezésben korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot.

A Danube Institute rendezvényén Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a kijevi parlament tagja lesújtó értékelést adott a helyzetről.

Mint elmondta, mintegy 2400 módosító indítványt tárgyaltak meg az ukrán törvényhozásban, amelyek közül a többség egyet sem támogatott. Az új törvény így az összeg kisebbségi oktatási, nyelvi jog felszámolását jelenti bírságokkal, nyelvrendőrséggel, ami szerinte csak tovább fogja növelni az Ukrajnán belüli feszültséget.