Új konzultáció, régi ellenségek - Nemzetközi lapszemle
11/06/2020 07:20
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A nemzeti konzultációnak most is az a célja, hogy mozgósítsa a Fidesz-szimpatizánsokat és megszabja a politikai diskurzust. A régi ellenségeket mind támadja: Brüsszelt, Sorost, a menekülteket.
A régi ellenségeket célozza meg a kormány az új nemzeti konzultációval – tájékoztat az Eurobserver a nemzeti konzultáció újabb kérdéssorozatáról, amely a koronavírus válságának kezelésétől kezdve a migrációig sokféle témával bombázza a választókat. A nyolcadjára megszervezett konzultációnak most is az a célja, hogy mozgósítsa a Fidesz-szimpatizánsokat és megszabja a politikai diskurzust. A régi ellenségeket mind betámadja: Brüsszelt, Soros Györgyöt és a menekülteket, akiktől most éppen a Covid-19 miatt kellene aggódniuk az embereknek. Brüsszellel megint az a kormány problémája, hogy a magyar alaptörvényt támadja a migrációs politika betartatásával, ugyanakkor nem nevezi meg, hogy az alaptörvénynek pontosan melyik pontját. Úgy támadja Soros örökjáradék-kötvényét a kormány, hogy meg sem említi: az Európai Bizottság végül nem fogadta be a filantróp javaslatát és nem lesz ilyen típusú kötvénykibocsátás. Ellenben hosszúlejáratú, 2058-ig visszafizetendő kölcsönökről döntött. A korábbi konzultációk eredményességéről illetve népszerűtlenségéről a cikk megjegyzi, hogy a 8 millió választásra jogosult állampolgár helyett 700 ezren, maximum 2,5 millióan küldték vissza a válaszaikat az elmúlt egy évtized során. Emlékeztet Zalán Eszter írása arra is, hogy az Állítsuk meg Brüsszelt 2017-es nemzeti konzultációját nemcsak élesen kritizálta az Európai Bizottság, de pontról pontra meg is cáfolta. Kérdésre az uniós vezetők szóvivője elmondta a portálnak, hogy tudnak Brüsszelben az új konzultációról és természetesen szorosan követik az ezzel kapcsolatos fejleményeket. Márcsak azért is, mert a ma elvárható helyzetben együtt kellene a kihívásokkal szembenézni – megküzdeni a pandémiával, menedzselni a gazdasági válságot és a menekültkérdést is rendezni a körülményekhez képest. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nemzeti konzultáció persze minden ország belügye.
A szintén Brüsszelben székelő, többnyelvű Eureporter a hazánknak juttatott 155 millió eurós, 54 milliárd forintos támogatásról számol be, ami a pandémia miatti gazdasági visszaesés megállítására és a növekedés beindítására szolgálna. Az írás részletezi, miként és mennyi forrás vehető igénybe munkahelyteremtési befektetés gyanánt, illetve hogy a mezőgazdasági szektornak milyen kedvezmények járhatnak december 31-ig.
Az ukrán kormány szívességet tesz a magyarnak
A tervezettel szemben nem négy, hanem öt járás vonalait rajzolják át Kárpátalján az ukrán közigazgatási és területi reform keretében – adta hírül a Unian ukrán portál: huszti, ungvári, técsői, munkácsi központú közigazgatási egységeket hoznak létre. A miniszteri kabinet határozata értelmében tervezik/nagyobbítják az úgynevezett magyar járást Beregszász központtal. Szakértők azonban aggódnak, a kormány döntésével szembemenve pedig aláírásokat kezdtek el gyűjteni. Kifogásolják, miért kell engedményt tenni a magyar kormánynak az oktatási törvény ellenében. Mert végül a folyamat Ukrajna minden eddiginél mélyebb megosztottságát okozza. Emellett az Ukrajna-ellenesség nőni fog, merthogy az átszervezéssel még nagyobb magyarul beszélő tömböt/járást fognak létrehozni. Egyébként a magyar kormány kezdettől fogva egy járásban gondolkodik, utalva a történelmi határokra. Andriy Liubka író szerint nem lehetne a kisebbségi vonalak mentén megrajzolni a járások térképét, sokkal inkább arra kellene törekedni az Ukrajnában mindig is jelen lévő etnikai feszültség további fokozása helyett, hogy minél több ukránt vonjanak be az adott járásba. Az író elképedve állapítja meg, hogy soha egyetlen ukrán elnök, még Viktor Janukovics sem tett ekkora szívességet a magyar kormánynak, mint a mostani. Felborítja a régió stabilitását.
A Mol is beleszól a horvát választásokba?
A horvát energetikai és környezetvédelmi miniszter bejelentette Zágrábban, hogy tárgyalást folytatnak a Mollal az INA korábban felvásárolt részvényeinek a visszavételéről június végén – tudósít a Reuters. A horvátok mindössze 45%-ot birtokolnak jelenleg a cégben, s abban bíznak, hogy az évek óta tartó viták és pereskedések után most végre lesz megállapodás. Azt nem árulta el a miniszter, hogy egyedül, vagy partneri együttműködés keretében hajtja-e végre a tranzakciót. A MOL nyitottnak mutatkozott a tárgyalások megkezdésére. Ha az üzletet nyélbe ütnék, az a jobbközép Horvát Demokrata Unió számára pozíciónyerést jelentene a július 5-i választásokon, szemben a szocdemekkel.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.
2020.06.11. 06:00
Szerző: Csernyánszky Judit
