Újabb civiltörvény: „Amíg az Orbán-rezsim vereséget nem szenved, ez a sorozat folytatódni fog”

Szűcs Zoltán Gábor, a Politikatudományi Intézet tudományos munkatársa a Mércén írt cikket arról a kormányrendeletről, amely újabb szigorítást, a civil szervezeteket támogatók listázását jelentheti. Orbán Balázs államtitkár szerint ők csak az 500 ezer forint fölötti adományozókra gondoltak, de ez nincs benne a rendeletben.

A Megbeszéljük adásában azt mondta: ez nem előzmények elleni, a civilek elleni akciók már az előző ciklusban elkezdődtek, több körben, emlékezhetünk a Norvég Alap ügyére és a civiltörvényre. Még régebbre, 2011 környékére visszamennek olyan jobboldali összeesküvés-elméletek, amelyek mostanra a kormány hivatalos legitimációs sztorijának a részei lettek, azok az elképzelések, hogy Brüsszel és az Egyesült Államok támadja a magyar kormányt, vagy akár együttesen próbálják kiszolgálni Soros György céljait. (Műsorvezetőnk felhívta a figyelmet arra, hogy a civil szervezetek ellen hozott törvényt az Európai Bíróság megsemmisíttette velük.)

Folyamatosan próbálják fenntartani azt az izgatott hangulatot a kormánypárti szavazóknak, amelyben sokkal könnyebb őket mobilizálni, és ne keltsék azt a benyomást, hogy a kormány nem tud mit csinálni. Ennek része az is, hogy a parlamenti ellenzék gyengébb volt, ezért is bővítette ki a kormány az ellenségek körét a civilekkel vagy a CEU-val.

Hangsúlyozta: a sokadik ügyben látjuk a jellegzetesen autoriter hatalomgyakorlást. Hoznak egy jogszabályt, amely nem volt előkészítve, nem arányos, rosszul van megszövegezve, és erre ők is rájöttek (részben szándékos is lehet a pongyola megfogalmazás). Vagy módosítani fogják, vagy ez is csak elterelési kísérlet. Ez megnehezíti az adományok befogadását, elbátortalanít embereket, a civil szervezetek terheit növelné meg, és ezenfelül jönne az az üzenet a potenciális adományozóknak, hogy ők a kormány ellenségei – fogalmazott Szűcs Zoltán Gábor.

Mit tehetnek az érintettek?

Bizonyos civil szervezetek a polgári engedetlenséghez nyúlnak, ők maguk védik az adományozókat. Felmerült olyan közszereplő, aki azt mondta, hogy a saját nevére vesz adományokat. Ezek fontos eszközök, mert bemutatják, hogy alapvetően erkölcstelen jogszabályról van szó, de önmagukban nem alkalmasak a probléma megoldására.

A politológus közölte: nem ez lesz az arkhimédeszi pont, amellyel ki lehet fordítani a sarkaiból az egészet. Világossá kell válnia, hogy ezek rendszert alkotnak, és akinek problémája van a rendszerrel, annak nem szabad leragadnia egyes ügyeknél. Körül kell néznie, és el kell gondolkodnia azon, mit tehet azért, hogy a hatalomgyakorlásnak ez a módja megszüntethető legyen minél rövidebb időn belül.

Az elmúlt évek nagyobb ügyeinél mindig volt nekibuzdulás, aztán csalódás, az érintetteket egy idő után „ejtette a közvélemény”, ami rettentően szomorú, mert nem ők tehetnek arról, hogy nem alkalmasak ezeknek a helyzeteknek megoldására. Szerinte mindenkinek, a politikai és a médiaszereplőknek is észben kell tartaniuk, hogy ezek az ügyek nem önmagukról szólnak.

Talán lehetséges lesz majd ezt a rendeletet visszavonatni, de ez nem lesz elég. Amíg az Orbán-rezsim, mint egész, vereséget nem szenved, addig valószínűleg ez a sorozat újra és újra folytatódni fog. Lehet, hogy valaki annyit tud tenni, hogy részt vesz az előválasztáson vagy a választáson, valaki aktivistának áll, és valaki mégis felvállalja az adományozást névvel, bármilyen félelmetesnek is tűnhet – sorolta Szűcs Zoltán Gábor.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: MTI/Balogh Zoltán

 

 

Fodor Tamás színész is beszélt erről az Esti gyorsban.