Újabb erőpróba Orbán és az EU között

Új ablakban

2023. november 08. Reggeli gyors - részlet 2023.11.08. Kárpáti János lapszemléje

06:04

00:00

Újabb erőpróba Orbán és az EU között

Orbán Viktor vétóval blokkolja az újabb Ukrajna-támogatást, hogy ezzel kényszerítse ki a Magyarországnak szánt, befagyasztott uniós pénzek felszabadítását. Lehet, hogy ezúttal valóra válik a terve – írja a Handelsblattban, a német üzleti körök lapjában Carsten Volkery, a brüsszeli tudósítói iroda egyik újságírója. Cikkében felidézi, hogy néhány héttel ezelőtt, amikor a magyar miniszterelnök kezet rázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, még nagy volt a felháborodás az EU-ban, most azonban – vélekedik Volkery – már közel jutott az Európai Bizottság ahhoz, hogy teljesítse Orbán sürgető kívánságát, és a visszatartott pénz egy részét elérhetővé tegye Magyarország számára. A cikk szerint a Budapesttel való tárgyalásokon az EU szavahihetősége forog kockán: be tudja-e vetni a pénzügyi ösztönzőt, vagy hagyja, hogy Orbán zsarolja. A szerző emlékeztet arra, hogy egy évvel ezelőtt volt már egy hasonló erőpróba: Orbán akkor is akadályozta Ukrajna megtámogatását, de az utolsó pillanatban meghajolt, az EU pedig ellenszolgáltatásként jóváhagyta a COVID utáni helyreállításra kidolgozott magyar tervet – anélkül azonban, hogy pénzt is küldött volna mellé.

 

Orbán Brüsszelben

 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelben 2023. június 29-én.

 Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

A Handelsblatt szerzője úgy mérlegel, hogy Orbán ezúttal magasabb árat kérhet, és ebben a játszmában újabb ütőkártya került a kezébe, nevezetesen a lengyel kormányváltás. Amikor ezt olvastam, először felhúztam a szemöldökömet, mitől lenne jó a magyar kormányfőnek Kaczynski bukása. Ám Volkery érvelésében mégis lehet valami, legalábbis rövid távon. Az Európai Bizottság ugyanis a Lengyelországnak szánt eurómilliárdokat is visszatartja, az eddigi varsói kormány jogállami hiányosságai miatt. A választások nyomán előre láthatólag Donald Tusk, az EU barátja kerül kormányra, aki a választási kampányban megígérte, hogy hazahozza az uniós pénzeket. Ursula von der Leyen bizottsági elnök most dilemma elé került: szívesen segítene Tusknak, de el kell kerülnie a kettős mérce gyanúját, így mielőtt pénzt utalna Lengyelországnak, Magyarországot is ki kell elégítenie, hiszen Budapest – legalábbis papíron – fel tud mutatni néhány reformot. Úgy néz ki, hogy Orbán milliárdos karácsonyi ajándéknak örülhet majd – jósolja ennek a gondolatmenetnek az alapján a Handelsblatt elemzője.

Lengyel-magyar versenyfutás a villamos meghajtású járművek gyártása terén

Következő témánk az elektromos mobilitás, de történetesen ez is a lengyel-magyar versenyfutásról szól. A Bloomberg amerikai hírügynökség, amely főként gazdasági, pénzügyi kérdésekre szakosodott, arról közöl cikket, hogy mindkét ország vezető szerepre tör Európában a villamos meghajtású járművek gyártása terén, mégpedig úgy, hogy kínai és dél-koreai befektetéseket próbál magához csábítani.

A Bloomberg az óvatoskodó hivatalos magyar nyilatkozatok ellenére is úgy tudja, hogy a – jobb híján angolosan ejtett rövidítés szerint – BYD-ként emlegetett kínai nagyvállalat, amelynek Észak-Magyarországon már van egy elektromos buszokat és teherautókat előállító gyára, Magyarországot választotta, mégpedig Németország helyett első európai autógyárának helyszínéül. A cikk mindenesetre megjegyzi, hogy a befektetési ügylet még véglegesítésre vár, de jóváhagyása beleillene abba a képbe, amely azt mutatja, hogy becslések szerint mintegy 20 milliárd euró értékben áramlik Magyarországra elektromos járműgyártáshoz kapcsolódó, jórészt kínai pénz. A kínai CATL 7,3 milliárd eurós beruházást hajt végre Debrecenben a Mercedesszel közösen. Ugyanott a BMW saját gyárat épít, miközben egy másik kínai cég, az EVE állítja majd elő a helyszínen az akkumulátorokat.

Hasonló a kép Lengyelországban. A dél-koreai LG lítium-ion akkumulátorgyárat létesít Wroclawban, amely Európában a legnagyobb lesz a maga nemében. Lengyelország – írja a Bloomberg – arra is törekszik, hogy magasabb pozícióra jusson az elektromos járműelőállítás értékláncában. Állami tulajdonú cége tavaly megállapodást írt alá a kínai Geely holdinggal, hogy az technológiát bocsát rendelkezésre az Izera típusú lengyel elektromos autóhoz, amelynek a gyártása 2025 végén kezdődik.

A térség más országai nem jutottak ennyire előre – jegyzi meg az amerikai hírügynökség. Csehországban és Szlovákiában a gazdaság ennél is erősebben függ ugyan az autógyártástól, ám a Volkswagen például, amelyé a Skoda, letett a helyi akkumulátor-előállításról. Ez Magyarország és Lengyelország számára jó helyezést tesz lehetővé a világ akkumulátorgyártói között.

IMF: a minimálbérek tervezett emelése inflációs vagy munkahelyvesztési kockázatot eredményez

Nagyon röviden megemlítem, hogy a Reuters beszámol arról: a Nemzetközi Valutaalap, az IMF figyelmeztetett arra, hogy a minimálbérek Közép-Európában jövő évre tervezett, nagy arányú emelése inflációs vagy munkahelyvesztési kockázatot eredményez, a térség viszonylag gyenge termelékenység-növekedése mellett. Lengyelországban 20, Magyarországon 10-15, Csehországban 9-12 százalékos minimálbérnövelést jeleznek előre.

L. Simon László nem bizonyult eléggé homofóbnak

És végül rögzítsük, hogy a nemzetközi média figyelmét – a Reuterstől a Süddeutsche Zeitungig – nem kerülte el a Nemzeti Múzeum főigazgatójának a menesztése. A bécsi Der Standard tudósításának a címe azt emeli ki, hogy Csák János kulturális miniszter számára L. Simon László nem bizonyult eléggé homofóbnak. A cikk szerzője emlékeztet arra, hogy L. Simon korábban jelentős szerepet játszott az autonóm kulturális műhelyek pénzügyi kivéreztetésében, valamint képviselőként ő maga is megszavazta a hivatalosan gyermekvédelminek nevezett, ám széles körben homofóbnak tekintett törvényt, amely most a végzetének bizonyult.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.