Újrakezdés a kulturális karantén után

Új ablakban

2020. június 25. Ötös – Kultúrcsütörtök (2020. június 25., csütörtök 10:00)

85:28

00:00

Műsorvezetők: Barna Zsuzsanna, Barna Zsuzsanna, Warholik Zoltán Szerkesztők: Timár Ágnes

 

Filmek helyett inkább sorozatokat nézett az elmúlt hetekben a premiereket követő esztéta, Réz András. Filmbemutatók ugyanis nem nagyon voltak, Hollywood és a világ teljes filmipara leállt. Mozik, színházak, koncerttermek is online térbe szorultak. Minden kulturális tartalmat számítógépen, laptopon, telefonokon keresztül néztünk. Amit az esztéta sem tud igazán élvezni. "Kell a szélesvászon, a térhatás és körülöttem a nézők. Moziban egy filmnézésnek van eleje és vége. Otthon, mackónadrágban vagy alul semmiben, meg-megállítom a filmet, kimegyek a mosdóba, nincs belefeledkezés. Inkább csak elütöm az időm valamivel!" - mondja Réz András. Szerinte az online világba való elmagányosodásunk folyamata nem most kezdődött. Lassan minden szolgáltató azt hirdeti, hogy intézd el a dolgaidat otthon. Online vásárlásra biztatnak bennünket, s lassan a boltok átvevő pontok lesznek, nem az élő kapcsolatot szolgálják. Szerinte ez a három hónap most egy fordulópontot jelöl: vagy visszatérünk az online világba, vagy megpróbáljuk a rendszer hibáit korrigálni. Úgy látja, mindenképp vissza kell találni a közösségi formákhoz. Mert moziba, színházba, koncertre nem csupán kulturális tartalmakért járunk. Ezek az intézmények közösségi terek is, ahol megbeszélhetjük a szünetben a gyereknevelési problémáinkat, vagy megoszthatjuk apróbb-cseprőbb témáinkat is.

Réz András nem hisz a fokozatos visszaszoktatás elvében. Ha nem jönnek a friss bemutatók, ha csak kamaradarabokkal nyitnak színházak, ráadásul negyedházas korlátozással, akkor miért is menne be a néző? Az elmúlt hónapokban naponta ontották ránk a kulturális tartalmakat: színházi- és koncertfelvételeket, operaelőadásokat tettek közzé, de még könyvfesztivált is tartottak, sok-sok skype- és zoom-os összekapcsolódással. Utóbbiakban Réz András is részt vett és roppant kényelmetlenül érezte magát bennük. Ő látni szereti a reakciókat, s szereti azt is, ha "visszapofázhatnak" neki. Ezek most mind elmaradtak. 

Az ő - egyébként rendszeres - szorongásai most arra fókuszálódnak, hogy mi lesz, ha tartósan benne maradunk ebben az online állapotban és kihullanak életünkből az élő kapcsolatok? Viszont, tán épp ezért nincs benne félelem, hogy el merjen-e menni egy mozielőadásra, akár már a közeli napokban. Ilyen szempontból vakmerő embernek tartja magát, s nem feltétlenül vírusgazdát lát már a másikban. A szabadságot fontosabbnak tartja. A legfőbb kérdés most az számára, hogy a vírustól félsz jobban, vagy hogy belehalsz a magányba?

 

A karantén első napjait még az Ötös másik vendége, Mohai Tamás is feszültséggel élte meg. Az ifjú színész miután kirekesztette az "paráztató infókat", befelé figyelt, sokat meditált, elsajátított egy légzésterápiás módszert, vidéken füvet nyírt, fát aprított. Barátnőjével ez egy remek kapcsolati főpróba volt: kiderült számára, hogy lehet mindennap szeretni! Úgy érzi, rá is fért már egy kis szünet. Az utóbbi másfél évben minden este láthatjuk őt egy napi sorozat főhőseként. Ő egy izgága, nagydumás "csajozógép": Tomika Ökörapátiból. Sok kedvvel, lendülettel indult a sorozatszínészetnek. Izgalmas kihívásnak találta, hogy miként épít egy karaktert hosszú hónapokon keresztül, miközben vannak megkötések is: például fizimiskájában, hajviseletében nem lehet markáns változás. De nem érzi a beskatulyázás lehetőségét, hogy innentől már csak léha, budai úrifiúkat fog játszani. Annál is inkább, mert jelenleg is öt futó színházi előadása van, s máris két újabb felkérést kapott.

Gyermekkorában a túlpörgéseit, meglévő szabad vegyértékeit judoval, majd akrobatikus rock'n roll-lal kötötte le. De szerencsére, hamar megtalálta őt a színjátszás. A Vörösmarty Gimnáziumban drámapedagógiai alapokat kapott, s itt választatott ki a Pál utcai fiúk Bárka Színházas előadására. A Színművészeti Főiskolára elsőre felvették, ahol Gálffi László volt az osztályfőnöke. Különleges intellektusa és beszédtechnikai órái különösen nagy hatással voltak az akkor még sokat hadaró és motyogó ifjú színművész jelöltre. Kereken 10 éve kapta meg diplomáját. Alternatív vonalon indult a pályája: a KOMA társulattal számos ifjúsági előadásban vehetett részt. Sokszor az oroszlán barlangjában érezte magát a diákközönség között, akik alapból azonnal leveszik, ha hamis a játék. Ugyanakkor már vágyott igazi jelmezekre, díszletekre, nagynevű kollégákra. Ezeket a Thália Színházban találta meg. De aztán rövidesen ultimátumot kapott: színház vagy film? Hiszen addigra Mohai Tamást a filmrendezők is felfedezték. Első nagyjátékfilmje a Senki szigete volt, melynek rendezője, Török Feri egyenesen azt mondta róla, hogy ő lesz a magyar Johnny Depp, akinek a plakátját majd kirakják a kamaszlányok a szobájuk falára. Aztán sorra jöttek a laza, kötöttsapkás figurák, a pörgős, túlmozgásos, kissé izgága srácok.

Filmes pályáján szinte főszerepet kapott Sándor Pál személye. A Vándorszínészek című filmjének főszerepére választotta ki Tamást. Erősen hullámzó, hangerőben is változatos instrukciókat, ledorgálásokat és mennybe emeléseket kapott a rendezőtől. Dialógusuk legjavát Ötösünkben is elővezette Mohai Tamás. 

Az eddig leírtak alapján is, volt mit kipihennie színész vendégünknek az elmúlt hetekben. De azért a karantén idején is volt, hogy Petőfit szavalt skype kapcsolatban, ami szintén egy másfajta képet tett hozzá a szokott imázshoz. Ugyanakkor a leállás el is gondolkodtatta Tamást: kik vagyunk a munkánk nélkül? A több lábon állásra is motivációt kapott (mint ahogy korábban a színészet mellett volt ő vőfély is). Szívesen játszana még sok-sok karaktert: vágyik egy jó gonosz szerepre vagy apakarakterre. Kipróbálná a rendezést is, de ahhoz még kissé linknek érzi magát, különösen, ami a csapatépítést illeti. De külföldi castingokon is megmérettetne, hogy mit öltött magára eddig a 32 éves művész? 

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.