Uniós csalások: az ügyészségnek nem kellene büszkélkednie

A 2014-18 közötti uniós fejlesztési támogatások majdnem 4 százalékát visszafizettetné az OLAF. Nagy Gabriella, a Transparency közpénzügyi programjának vezetője, hogy érzékeltesse, milyen magas ez a magyar adat, közölte: a magyar 3,84 százalék után a 2. helyen Szlovákia áll 2,29, a 3.-on Spanyolország 0,43 százalékkal. A tagállamok nagy részében tehát 0,4 százalék alatti ez az arány.

Eddig is magas volt, de akkor lett ilyen kiugró, amikor a 4-es metró hozzáadódott ehhez, az az OLAF-nál is kiemelkedő eset, ahogy az Elios-ügy is. Hozzátette: az OLAF ismertetői alapvetően számokat tartalmaznak, egy-egy ügyet emelnek ki. Az utóbbiak között évek óta vannak magyar ügyek, tavalyelőtt a 4-es metró, tavaly az Elios, és idén is van magyar érintettség.

A magyar Legfőbb Ügyészség szerint az uniós átlagban meghaladó arányban emelnek vádat. Nagy Gabriella úgy látja, hogy ahol viszonylag sok ügyet vizsgál az OLAF, ott szinte mindenhol jobb ez az arány. Például a lengyeleknél 78 százalék, míg Magyarországon 45. Azok az országok húzzák le (valójában javítják) az átlagot, amelyekben nincs ügy, köztük Horvátország vagy Ciprus.

Ráadásul Magyarországon 2-3 évvel ezelőttig sokkal rosszabb volt a vádemelési arány, több mint negyven ügyben mindössze egy-két vádemelés történt, aztán a szervezet akkori igazgatója az országba érkezett, tárgyalt Polt Péter legfőbb ügyésszel, és a következő évben javult ez a mutató. Látni kell tehát, hogy az ügyészég magától „nem annyira aktív” - tette hozzá.

Az OLAF egyébként Magyarországon vizsgálódott a legtöbbet, és húsz ügyben továbbra sem indítottak vizsgálatot a hatóságok. A vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot a hivatal. Ville Itälä, az OLAF jelenlegi vezetője az Euronewsnak elmondta: jövőre Magyarországra látogat és tárgyalni szeretne Polt Péterrel.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: MTI/Mohai Balázs