Orbán és az ellentéte megihlette a filmeseket

A döntés órái címmel német televíziós film próbálja rekonstruálni, mi történt szeptember 4-én 2015-ben, amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya visszatartotta a Keletiben és környékén összezsúfolódott menekülteket, majd úgy döntött, mégiscsak átengedi őket az osztrák határon, hogy aztán onnan Németországba mehessenek – írja a Die Tageszeitung.

Ez a nap, amikor Angela Merkelnek dönteni kellett, hogyan tovább, beírta magát a nemcsak a német, hanem az európai történelem lapjaira is. A kancellár elhatározása, az azóta történtek, illetve feldolgozásuk, valamint a menekültválságból kinőtt, vagy attól megerősödött szélsőséges politikai irányzatok folyamatosan a közéleti viták tárgyai.

Süket maradt

A 90 perces ZDF-es dokumentumfilmben az akkor Magyarországról tudósított újságírók szólalnak meg, és természetesen az alkotók bemutatják a nap hősét is, Mohammad Zatareih szíriai menekültet is, aki vette a bátorságot és útnak indította a magyarországi menetet a pályaudvarról a nyugati határ felé.

A nap talán legérdekesebb órái mégis azok voltak, amelyekben Angela Merkelnek döntenie kellett, beengedje-e a menekülteket Németországba vagy ne. Erre helyezte a hangsúlyt minden részletre figyelve Sandra Stöckmann és Marc Brost, a film szerzői. Szinte mindegyik filmkritika – a Focustól kezdve a Deutschlanfunkig – leginkább azt emeli ki a döntés megszületésének körülményei közül, hogy Angela Merkel hiába hívta a bajor miniszterelnököt, Horst Seehofert, a telefonvonal másik vége süket maradt.

Többszöri próbálkozás ellenére sem vette fel Orbán Viktor barátja a kagylót. Órák töprengése után végül a kancellárnak a sorsdöntő kérdést egyedül kellett megválaszolnia. A ZDF filmje állítólag Orbán döntését nem nagyon járja körbe, valamint a Focus arról is ír, nem lehetünk biztosak abban, hogy mi a fikció és mi a realitás a filmben.

Nem kétséges, nagy árat kellett fizetnie Angela Merkelnek ezért a döntéséért, miután maga Seehofer okozott kormányválságot – írja szintén egy német lap. Ugyanakkor megszólaltatja a kancellár migrációs tanácsadóját is, Gerald Knaust, aki szerint Merkel ezzel a döntésével épphogy megmentette Európa lelkiismeretét szeptember 4-én. A szerző szerint igaz ez még akkor is, ha zavaros időket élünk meg mostanság.

Vállalkozókkal csaltak

A nemzetközi blogportál, az Emerging Europe a Magyarországi csalássorozatokról készített OLAF-beszámolót foglalta össze, bemutatva, miként köttettek meg az uniós alapokra kiírt pályázatok szerződései, és hogy a nyertesek alvállalkozóitól miként kerültek visszaosztásra az elcsalt pénzek a szerződő félhez külföldi közvetítőkön keresztül.

A cikk kiemeli azt a mondatot az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentéséből, hogy egy tagország sem élt vissza olyan mértékben az uniós alapok felhasználásával, mint Magyarország.

Robottal csaltak

A Klubrádióban két napja ismertetett szoftveres csalókról szóló, először Amerikában közzétett hír most a német és brit portálokhoz jutott el, így már a Computing, a PC Welt és a Golem is beszámolt arról, hogy miként szedtek ki egy brit energiacégtől 220 ezer eurót úgy, hogy egy úgynevezett deepfake alkalmazással rekonstruálták a cég német leányvállalatát vezető igazgató hangját.

A német fiók első emberének beszédét egy piacon is kapható hangképző szoftverrel utánozták, és mivel a robothang valóban megszólalásig hasonlított az eredetire, így a brit anyacég igazgatója elhitte, hogy gondok vannak, és fizetett, mint a katonatiszt. A pénzt Magyarországra utaltatta és innen közvetítők útján jutott aztán tovább Mexikóba és egyéb helyekre. Még a második megkeresés kor sem fogott gyanút, csak a harmadik hívás után, amikor ugyanezzel a kérés már nem német, hanem osztrák telefonszámról érkezett.

Az eddig megjelent cikkek egyike sem konkretizálja a cégeket és nem azonosítja be a szereplőket sem, de arról írnak, hogy a mostani eset, amikor a mesterséges intelligenciát bűncselekmény elkövetésére használták fel, úttörőnek számít.

A német-izraeli irodalmi napokon is téma Magyarország állapota

Számos helyen, így Magyarországon és Lengyelországban a kultúrát a nacionalista narratíva szolgálatába állítják – mondta többek közt Klaus-Dieter Lehmann, a Goethe Intézet igazgatója, a német-izraeli irodalmi napok megnyitóján. A beszéd a Heinrich Böll Alapítvánnyal együtt szervezett berlini esemény fő témájára a populizmus és a polarizáció problémájára rímelt.

Az eseményről beszámoló Web magazin szerint az igazgató a populisták és a szélsőjobbos politikusok kultúrára gyakorolt befolyásának aggasztó növekedésére figyelmeztetett, arra, hogy a mai közéletben egyre hangosabbak a nyílt konfrontációk, a manipulációk, az átverések, a végletekig történő leegyszerűsítések, amelyek nyelvünk durvulásához vezetnek.

Az eseménye az is elhangzott, a populisták, a szélsőjobb mozgalmak a társadalom megosztására játszanak rá, miközben a közösségi hálón fake news, vagyis álhírek terjednek gyors egymásutánban, „hangos” szóváltások közepette.