Várhelyi szakmai múltjában egy szó sincs az egészségügyről
27/09/2024 09:40
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Nem annyira az a probléma, hogy Várhelyi Olivérnek nincs tapasztalata az egészségügy területén, hiszen a többi biztosjelöltnek sincs, viszont a Reuters rávilágít, hogy a magyar egészségügyi rendszer maga is problémákkal küzd, Várhelyi kinevezése esetén kétséges bármilyen uniós szintű kezdeményezés a reprodukciós jogok területén, tekintve a magyar kormány viszonyulását az abortuszhoz.
Tovább gördíti a bécsi Der Standard a minap kirobbant vitát arról, hogy valóban menekülttábort létesítenek-e a magyar hatóságok az osztrák határtól mindössze 15 kilométerre fekvő Vitnyéden. Alexander Petschnig, a szélsőjobboldali Szabadságpárt – az FPÖ - Burgenland tartományi vezetője kitart azon állítása mellett, hogy ez álhír, ám Roland Fürst szociáldemokrata politikus furcsállja az egészet. Petschnig szerint mesterséges pánikkeltés zajlik. Arra hivatkozik, hogy Christian Hafenecker, az FPÖ főtitkára, aki jó kapcsolatokkal rendelkezik Magyarországon, rákérdezett erre, és megállapította, hogy a híresztelés a Fake News kategóriába tartozik. Petschnig szerint kételyre nincs ok.
A feltételezés kiváltó oka a Der Standard szerint az, hogy az említett településen munkálatok folynak egy épületen, amelyet szögesdrótkerítéssel vettek körül, és a rendőrség őrzi. A munkásokat ráadásul arra kötelezték, hogy hallgatási fogadalmat tegyenek arról, mit is csinálnak az épülettel. Hans-Peter Doskozil, Burgenland szociáldemokrata tartományi főnöke a határ lezárásával fenyegetőzött arra az esetre, ha kiderülne, hogy mégis menekültek elszállásolására szolgál a határközeli épület. Doskozil attól tart, hogy az objektumból kiindulva magyar állami embercsempészet folyna, amelynek során a zöldhatáron át juttatnának át menekülteket Ausztriába.
Gerhard Karner néppárti belügyminiszter a határellenőrzés megerősítéséről beszél, de a szabadságpártiak szerint nem világos, hogy ez konkrétan mit jelenthetne. Ha Herbert Kickl, az FPÖ vezetője lenne a kancellár, az ügy gyorsan megoldódna - teszik hozzá.
Roland Fürst, a burgenlandi szocdemek vezetője viszont arra emlékeztet, hogy a magyar hatóságok, amelyek tagadják a menekülttábor létesítésének a szándékát, már korábban sem bizonyultak megbízható partnernek, amikor kizártnak minősítették azt, ami valójában bekövetkezett: szabadon engedtek 1600 embercsempészt, és sok időbe telt, mire az osztrák rendőrök ezeket ismét le tudták fülelni.
Hogy miért van mindez a hűhó, nem igazán tudjuk, mennyiért, erre egyszerű a válasz: Ausztriában vasárnap tartják az általános választást.
Az idén várható 1,8 százalékos gazdasági növekedés, mellett valószínűtlen Orbán 3-6 százalékos célja jövőre
A Reuters egyik cikke azt elemzi, hogy Orbán Viktor jövőre 3 százalék fölötti gazdasági növekedést akar elérni, tekintettel a közelgő, 2026-ban esedékes választásokra. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Magyarországon gyengének mondható a kilábalás a tavalyi recesszióból, és hogy a nemzeti bank az idei növekedést 1 és 1,8 százalék közé várja, jövőre pedig 2,7 és 3,7 közé, ami jóval alatta marad a korábbi becsléseknek. Eközben Orbán arról beszél, hogy már jövőre 3 és 6 százalék közé emelhető a növekedési ráta. A magyar költségvetési deficit – mutat rá a Reuters – a COVID-járvány óta átlagosan a GDP 7 százalékának felelt meg. A Moody’s hitelminősítő intézet szerint az idén sem fog 5,5 százalék alá menni, bár a kormány erőfeszítéseket tesz a szakadék csökkentése érdekében.
A hírügynökség ismerteti Árokszállási Zoltánnak, az MBH Bank közgazdászának a véleményét, aki felhívja a figyelmet arra, hogy ha a kilátásba helyezett változások nyomán jelentősen lazább lesz a monetáris politika, akkor az igencsak meggyengítheti a forintot, ami pedig bumeránghatást gyakorolna az inflációra.
Várhelyi eddigi szakmai múltjában egy szó sincs az egészségügyről
Bár nem vadonatúj írás, mégis célszerű elővenni a Politico portál Várhelyi Olivérről szóló minapi cikkét, hiszen hamarosan megkezdődik az egyes tagállami kormányok által az Európai Bizottságba jelölt személyek – vagyis az uniós biztosjelöltek – európai parlamenti szakbizottsági meghallgatássorozata. A magyar miniszterelnök az eddigi biztost, Várhelyi Olivért jelölte újra a tisztségre, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig az egészségügyi és állatjóléti portfóliót adná magyar kézbe.
A Politico idézi Catarina Martins portugál baloldali EP-képviselőt, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy Várhelyi eddigi szakmai múltjában egy szó sincs az egészségügyről. A portál azonban nem erre helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy bár Várhelyi életrajzát elolvasva egy tipikus eurokrata, vagyis uniós tisztviselő képe rajzolódik ki, a valóság ennél sokkal bonyolultabb, a jelölt ugyanis „hihetetlenül” lojálisnak bizonyult Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, az hírlik róla, hogy rettegésben tartja a munkatársi gárdáját, továbbá a háborús bűnökkel is vádolt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek is makacs támogatója.
Kitér a Politico konkrétan az egészségügyi biztosi tisztség betöltésére is. Hangsúlyozza, nem annyira az a probléma, hogy Várhelyinek nincs tapasztalata az egészségügy területén, hiszen a többi biztosjelöltnek sincs. Felveti viszont az amerikai portál azt, hogy Várhelyinél várhatóan igencsak nyitott fülekre találnának a gyógyszeripar panaszai. Ezt a feltételezést arra alapozza, hogy a mostani jelölt 2008 és 2011 között három évet töltött el az Európai Bizottságban az iparjogvédelmi terület vezetőjeként. Megjegyzi még a Politico, hogy történetesen a magyar egészségügyi rendszer maga is problémákkal küzd, valamint, hogy – tekintve Orbánnak az abortusszal kapcsolatos keményvonalas álláspontját – Várhelyi kinevezése esetén alighanem búcsút lehetne inteni bármilyen uniós szintű kezdeményezésnek a reprodukciós jogok területén.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.09.27., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János