Vasököl – egyre több robot vegyül a magyar munkások közé

Kőszárhegyi gyári életképpel indítja beszámolóját a londoni londoni Reuters hírügynökség. Emberek alig láthatók a műanyag alkatrészeket előállító üzemcsarnokban, szinte kizárólag robotok léptek az élő munkaerő helyébe. Ugyanezt üzeni a Prága környéki joghurtelőállítóban készült fotó: csak robotkarok, sehol egy ember.

Az áttekintés szerint általános jelenség ez a kelet-európai iparban. A magasba szárnyaló bérszínvonal aláássa a régióról szóló azon közkeletű vélekedés érvényességét, hogy itt olcsó a munkaerő: a magyarországi, csehországi, lengyelországi gyártulajdonosok számára aligha adódik más kiút, mint hogy az automatizálásba invesztáljanak, ha meg akarják őrizni versenyképességüket.

Vége a foglalkoztatottság bővülésének

A Reuters által megszólaltatott magyar szakszervezeti vezető, László Zoltán hangsúlyozza, hogy a jelenség már korántsem csak az autóösszeszerelésben tapasztalható. A cikkben említett adatok szerint miközben Magyarország gazdasága tavaly csaknem 5 százalékkal nőtt, az ipari beruházások értéke pedig három évre visszatekintve a legerőteljesebben emelkedett, az ipari szektorban 23 ezer munkahely szűnt meg, ami véget vetett a foglalkoztatottság hat éve tartó bővülésének.

Az automatizálási folyamat eddig fokozatosnak volt mondható, de Josef Stredula, a Cseh-morva Szakszervezeti Szövetség vezetője olyan becsléseket említ, miszerint a munkahelyek tíz százaléka hamarosan eltűnhet. Magyarország vonatozásában a Hays fejvadász cég 200 ezer munkahely robotokkal való helyettesítését jósolja az elkövetkező egy évtizedre.

Uniós csirkejáték a lengyelekkel

Az Európai Unió Bírósága Lengyelország elleni szankciók meghozatalát mérlegeli, miközben Varsó azt mondja, kész figyelmen kívül hagyni bármilyen tartalmú luxembourgi ítéletet.

A Bloomberg amerikai hírügynökség, beszámolva arról a tárgyalásról, amely március 9-én, hétfőn nyílt meg a lengyel igazságszolgáltatási rendszer átalakítása miatt az uniós végrehajtó intézmény kezdeményezésére, úgy fogalmaz, hogy csirkejátékká vált az unió és Lengyelország jogvitája. Ezt a kifejezést – game of chicken – arra a konfliktushelyzetre szokták használni az angolban, amikor egyik fél sem hajlandó egy tapodtat sem engedni, nehogy a gyengeség látszatát keltse, holott mindkettőjüknek jobb lenne, ha valamicskét engednének.

A jogi összetűzés most – mondhatni – a sebek másodlagos elfertőződéséből ered. Az alapvetően a jogállamiságról szóló ellentétet először az okozta, hogy a lengyel törvényhozás megváltoztatta a bírák kinevezésének, illetve felmentésének a rendjét – a parlamentnek adott jogköröket, a kormánytöbbséget jelentő politikának „osztott lapot”, és vett el hatáskört a bírák saját szakmai fórumától. Most pedig az képezi a vita tárgyát, hogy fegyelmi eljárás lehetőségét teremtették meg azon bírákkal szemben, akik nem tartják jogszerűnek az új rendszer alapján történt kinevezéseket-felmentéseket.

Kész teljesen figyelmen kívül hagyni

Az Európai Bizottság azt kéri az Európai Bíróságtól, hogy az kötelezze Varsót ennek a fegyelmi rendeletnek a felfüggesztésére, mert az brüsszeli megítélés szerint aláássa a demokráciát.

A luxembourgi bírósági döntés napokon belül várható. A varsói vezetés – írja a Bloomberg – otthon arra használja fel a pereskedést, hogy megszilárdítsa a kormányzó Jog és Igazságosság párt politikai támogatottságát, hiszen májusban Lengyelország államfőt választ. Egy magas rangú lengyel kormányzati illetékes – azt kérve, hogy kilétét ne fedjék fel – úgy tájékoztatta a hírügynökséget, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök kész teljesen figyelmen kívül hagyni az ítéletet.

Elkezdődött a fegyelmezés

A Bloomberg megjegyzi, hogy Lengyelország a Fenntartható Kormányzati Indikátorok elnevezésű kimutatás szerint az EU, illetve az OECD 41 országa közül csupán Törökországnál és – húzzuk ki magunkat – Magyarországnál nyújt jobb teljesítményt jogállamiság szempontjából.

A hírügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a lengyel törvényhozásban a legfelső bíróság ellenkező véleményének dacára fogadták el a fegyelmezés új eszközét megteremtő szabályokat. A lengyel bírószövetség február 29-ikei adatai szerint mintegy hatvan renitens bíró ellen indulhat eljárás, ami járhat felfüggesztéssel, akár 40 százalékos fizetéscsökkentéssel, vagy éppen áthelyezéssel. A múlt héten már indult is eljárás egy olyan bíró ellen, aki megkérdőjelezte a kormányzati fellépés jogszerűségét.

Így el fog terjedni a kór

Lengyelország igazságszolgáltatási rendszere súlyos beteg – jelentette ki Michal Wawrykiewicz varsói ügyvéd, a független bírák egyik jogi képviselője. Szerinte ha a kórt nem fékezik meg, akkor az el fog terjedni, megtámadja az EU közös jogi kereteit. „Független és pártatlan bíróságok nélkül nem lehet védeni sem a pénzügyeket, sem az emberi jogokat” – mondta az ügyvéd a Bloombergnek.

Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság vezetője eközben a Gazeta Polska című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bíróság a jelek szerint „az ellenzéket segíti”. Az újraválasztásáért küzdő Andrzej Duda köztársasági elnök pedig azt hangoztatta a minap, hogy az Európai Bíróság nem fogja rákényszeríteni Lengyelországra, hogyan intézze saját ügyeit. „Igen, része vagyunk az EU-nak, de mindenekelőtt lengyelek vagyunk” – harsogta. (Halkan megjegyzem: az EU-ba belépő országok a csatlakozással elismerik az uniós jog elsőbbségét saját nemzeti jogukkal szemben.)