A volt uniós biztos megvédi magát és Orbánt

Új ablakban

2020. február 27. Reggeli gyors - részlet 20.02.27. Lapszemle/Csernyánszky Judit

05:12

00:00

Richard Grenell nem lehetett volna a Nemzeti Hírszerzés megbízott igazgatója, azaz a Fehér Ház első számú hírszerzője, amennyiben betartják az átvilágítás szabályait, hiszen külföldi érdekeket kijáró ügynök volt, többek között Orbán Viktor szélsőjobb kormányának adott kommunikációs tanácsokat, s ezt nem regisztrálta az igazságügyi tárcánál, ahogy azt a törvények megkövetelték volna – írja a New York-i Talking Ponts Memo oknyomozó portál. Méghozzá annak egy olyan oknyomozója, aki korábban a Kijev Postnál dolgozott. Nem kaphatta volna meg ugyanis azt a jogosítványt, ami felhatalmazza őt mindenféle bizalmas, szigorúan bizalmas és titkos iratokba való betekintésre. Persze ügyvédje és egypár egyéb szakvélemény ezzel az állítással nem ért egyet. Azt, hogy Grenell Los Angeles-i Capital Media Partners cége a magyar kormánynak is dolgozott, elsőként a Soros György és a Koch fivérek által létrehozott washingtoni külpolitikai agytröszt, a Quincy Foundation fedezte fel.

Az ügy most már ott tart, amit a The Hill, a New York Post és a CBS is megírt, hogy a szenátus demokrata kisebbségi vezetője, Chuck Shumer arra kérte fel levélben az igazságügyminisztert, hogy vizsgálják meg, törvénytelenséget követett-e el Grenell, amikor például a magyar kormány tanácsadója és érdekkijárója volt.

A Los Angeles Times ennek kapcsán pedig a németek dühéről ír, merthogy Richard Grenell továbbra is Berlinbe akkreditált amerikai nagykövet, holott feladatát nem látja el. Nils Shmid, a szocdemek parlamenti vezetője szerint ez csak azt bizonyítja, mennyire nem érdekli Amerikát Németország.

Oettinger vállalja a megbízást, amit Orbán kínál?

Günther Oettinger volt uniós biztos minden bizonnyal elvállalja az Orbán által felajánlott megbízást, és tagja lesz az akadémiai nemzeti tudományos tanácsnak – írja a Politico. Ugyanis Oettinger védelmébe vette a tanácsot, sőt kihívásnak tartaná, amennyiben tényleg elvállalja, hogy véleményeket ütköztessen az akadémiai szabadság fenntartásának ígéretével. A volt uniós biztos nyomatékosította, hogy nem ajánlott fel a magyar kormány fizetséget a tanácsi tagságért. A baloldali és zöld politikusok az Európai Parlamentben azonban épp ennek az ellenkezőjét látják, azaz, hogy Oettinger épp azzal fogja támogatni Orbánnak azt a politikáját, amelyik központi ellenőrzés alá vonná a tudományokat, ha eleget tesz a felkérésnek.  Daniel Freund zöldpárti képviselő szerint nagyon rossz üzenete van annak, hogy egy uniós biztos bizalmat szavaz ezzel a döntésével az Orbán-rendszernek. Annak a rendszernek, amelyikben civil szervezetek, újságírók függetlensége ellen indítottak támadást. Oettinger visszautasítja ezeket a kritikákat, amelyek minden határon túlmennek. Ellenben az Európai Bizottságtól még meg kell kérnie az engedélyt arra, hogy elvállalhassa a munkát, ám a jelek szerint ez különösebben nem izgatja.

Horvátország nem enged a parlamenti kérésnek

A soros horvát uniós elnökség visszautasította azoknak a baloldali és centrista uniós parlamenti képviselőknek írásban benyújtott kérését, hogy a Parlament tagjai is részt vehessenek az Európai Tanács azon munkájában, ahol felgyorsíthatnák a Magyar- és Lengyelország ellen kezdeményezett, úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárást – írja a Total Croatia News. Helyette azt javasolja Zágráb, hogy esetleg informális megbeszélések jöhetnek szóba. Hogy kik kérték a sürgős és közvetlen beavatkozást? A Szocialisták és Demokraták, az Európai Néppártból a kereszténydemokraták, az Újítsuk meg Európát csoport, a Zöldek és a liberálisok csoportja.  A horvát külügyminiszter megerősítette, hogy ha engednék a parlamenti képviselők Tanácsban való részvételét, azzal megbontaná az uniós intézmények közti egyensúlyt.  S ezt a kérdést már a finn elnökség idején egyszer tisztázták – hangsúlyozta. Azt azonban nem zárta ki a horvát vezető, hogy márciusban már sor kerülhet erre a bizonyos, nem hivatalos megbeszélésre.

A bevándorlás Amerikában is téma

A Bevándorlási és Határvédelmi Hivatal 34 külföldit tartóztatott le New Yorkban, köztük egy 32 éves magyar férfit is Brooklynban emberkereskedelem – alapvetően szexkereskedelem, prostitúcióra való kényszerítés gyanújával – adta közre honlapján a hatóság. A hírben a magyar férfi letartóztatását külön kiemelve az első helyen közölték.

Az alapítványok működése után nyomozó szervezet és annak portálja, a Capital Research Center Soros nexus címmel arról ad hírt, hogy Pueblo Sin Fronteras, La Familia Latina Unida, és a  Centro Sin Fronteras szervezetek a bevándorló karavánokat segítettek szerintük bejuttatni az Egyesült Államokba, és ezeket Soros György alapítványa, a Nyitott Társadalom finanszírozza. Hozzáteszi, hogy egyelőre nincs konkrét bizonyíték, de ennek utána fognak járni és ezért többrészes sorozatot indítanak.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.