Világvallások és zarándokutak

A Kovátsműely legutóbbi adása a vallással kapcsolatos kérdésekről szólt, a nagy világvallások kialakulásáról, arról, hogy fejlődés-e a többistenhithez képest az egyistenhit, hogy összefügg-e a vallási türelmetlenség a kizárólagos istenképpel, majd arról, hogy milyen csatornái vannak a vallási kommunikációnak a verbális, azaz szóbeli és írott rétegeken túl, és mi a különlegessége a zarándoklatoknak.

Kiindulásképpen az énekes-műsorvezető, Kováts Kriszta azt a kérdést tette föl első vendégének, Gábor György vallásfilozófusnak, hogy valóban elfelejtettük-e mára az isteneket, amint az a témaadó dal szövegében áll. Az akadémikus szerint azonban szó sincs erről: az egész nyugati kultúra a monoteizmus alapjaira épült. Szerinte a mai emberek világképében éppen úgy jelen van a hit, pl. a személyes meggyőződésük formájában – a tudományos igazságok és a hit kérdései között pedig aligha érdemes rangsort fölállítani, hiszen attól éppen hogy nem leszünk okosabbak, műveltebbek vagy felvilágosultabbak.

Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyistenhit önmagában nem fejlettebb a többistenhitnél, de olyan erkölcsi és uralmi rendszereket tett lehetővé, amelyek stabilizálták az európai kultúra létrejöttének feltételeit, emiatt kifejezett veszteség lenne lemondani róla. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kizárólagos istenhitnek a kizárólagos vallási meggyőződések felé kellene terelnie az embereket: az egyéni hit szabadságát fenyegető esetleges tendenciák nem tartoznak a vallás lényegéhez.

Az adás közepén a Kolinda együttes másik dala, a Nem számít hangzott el, majd Kováts Kriszta Korpics Márta kommunikációs szakértőt köszöntötte a stúdióban, akivel először arról beszélgettek, hogy az egyházak már a vallási rítusok helyein keresztül is kommunikálnak a hívekkel: egy templomi tér eleve közlést is jelent.

Ezek után a vallási zarándoklatok kérdéskörét térképezték föl: Korpics, aki maga is rendes évi zarándokló, ismertette a nagy monoteista vallások zarándoklatainak szokásait: a muszlimoknak kötelességük évente Mekkába látogatni, ugyanakkor a keresztényeknél éppen hogy nem a hivatalos egyházi liturgia, hanem a népies vallásmegélés részeként alakult ki a zarándokutokon való részvétel; noha ma már valamennyire a mainstream kommunikáció is a soraiba emeli a témát. Kevesen tudják, de nem kevésbé jelentős tény, hogy a zsidó vallás is zarándokvallás volt eredetileg, a Szentély fennállásáig évente többször zarándokoltak Jeruzsálembe áldozni; ma már inkább a karizmatikus vallási csoportokra, például a haszidokra jellemző, hogy zarándokutakon vesznek részt, főleg korábbi csodarabbik sírjánál.

A szakember az El Camino mellett több másik zarándokutat is megemlített, pl. a Mária-út Magyarországon is áthúzódó, Lengyelországtól Boszniáig terjedő egyik nyomvonalát, és személyes tapasztalatairól is számot adott, hogy az összeszokott társasáságával hogyan szervezik és teszik meg éves zarándoklatukat, hogy talál egy zarándok szállást, mennyi súlyt vihet magával – és még megannyi érdekesség elhangzott, amelyet a fenti hangsáv lejátszás gombjára kattintva meghallgathat!

Most vasárnap újabb daltörténettel jelentkezik a Kovátsműhely, tartsanak ismét Kováts Krisztával és vendégeivel! A Mindig hallom a dalt című zeneszámot követően Farkas Róbert lesz a vendég a Budapest Bárból, majd Mácsai János mesél többek között a hangszerkészítésről, hangszertisztításról és hangolásról.