Vírus, botrányok: gyengül Orbán pozíciója?

Brilliánsnak nevezte Orbán Viktor Angel Merkel német kancellárt, ahogy a 2200 milliárd dolláros uniós költségvetés vitáját lerendezte – így összegezte a Bloomberg amerikai hírügynökség Orbán Viktornak a Welt am Sonntag számára adott interjúját. Orbánnak ugyan el kell fogadnia a jogállami normák betartását a megállapodás szerint, azonban egyrészt elérte, hogy a vizsgálódás módját és formáját ellenőrizzék, illetve időt nyert a követelmények teljesítésére. A magyar miniszterelnök az interjúban úgy fogalmazott, hogy a jogállami elvárásoknak összhangban kell lenniük az uniós alapokmánnyal, objektív kritériumok alapján kell meghatározni a jogállam definícióját - és ebből a szempontból hirdette ki, hogy tulajdonképpen csatát nyert. Továbbá nevetségesnek nevezte Orbán Viktor, hogy az Európai Néppárt a sajtószabadság és a jogállam megsértésére hivatkozva függesztette fel a Fidesz tagságát.

Ahogy terjed a vírus, úgy gyengül Orbán pozíciója, amihez a botrányok is hozzájárulnak – vonja le a következtetést a BloombergQuint külön kiadványában – méghozzá három közvéleménykutatás eredményére hivatkozva. Most megkérdőjeleződött Orbán Viktor eddig érzékelt legyőzhetetlensége, miközben a kormányfő 5. terminusára készül, miután az egységes ellenzék megelőzte a Fideszt a legfrissebb felmérések szerint.

A hétvégén továbbra is sok cikk jelent meg arról, hogy a Fidesz egyes vélemények szerint képes volt alkotmányt módosítani azért, hogy a melegek az országban jogfosztottaknak érezzék magukat, és persze Novák Katalin női szerepekről szóló videója is számos médiumban nyomott hagyott. Azonban hasonló súllyal került be a mainstream médiába a magyar kormány migrációs politikája, illetve annak kézzel fogható gyakorlata is. Az EUObserver hosszasan elemzi, miért sértett uniós jogot Magyarország azzal, ahogy a menekülteket őrizet alatt tartották a tranzitzónában, illetve amiért visszaküldték az illegális bevándorlókat Szerbiába. Mindez egyszerűen azt jelenti, hogy gyakorlatilag képtelenség menedékkérelmet benyújtani Magyarországon, megfosztja a menekülteket attól, hogy nemzetközi védelemben részesüljenek. Még a 2015-ös válság nem elegendő indok ahhoz, hogy Magyarország megszegje az uniós jogszabályokat, ezért a kötelezettségszegési eljárás végére ezzel pontot is tett az európai bíróság. Az Európai Bizottság pedig levelet küld a kormánynak a határozat betartásának kötelező voltára való figyelmeztetéssel – mondta el az EUObservernek Adalbert Jahnz bizottsági szóvivő. A magyar kormány bezárta a két tranzitzónát.

Erre a verdiktre reagálva írta kommentárjában a Salzburger Nachrichten, hogy a magyar kormány kötélen táncol, amikor ezeknek a jogszabályoknak a törvényességét vonja kétségbe. Előre tudni lehetett, hogy az a döntés születik, amikor már májusban véleményét megelőlegezte a bíróság, jelezve, hogy törvénytelen az, amit és ahogy a magyar kormány tesz a tranzitzónákban, amelyek működése jogszabályba ütközik.

A brit The Conversation című lap a magyar és lengyel populista politika önkényuralmi jegyeit elemzi, beágyazva abba a felmérésbe, miszerint 2001 és 2018 között Európa-szerte csaknem a duplájára, durván 12%-ról 22%-ra nőtt a populista politikusokra szavazók aránya. Azonban hozzáteszi azt is, hogy a populizmus nem mindenhol fordult át törvényszerűen autokráciába. Se a Sziriza Görögországban, se a Podemos Spanyolországban, se az Öt Csillag Mozgalom Olaszországban nem játszott arra, hogy leépítse hatalma érdekében a demokráciát. A déli államokkal szemben az egyik magyarázat erre például az, hogy nálunk még mindig nagyon alacsonyak a bérek, és a létbizonytalanság miatt képesek hinni a populista szólamoknak a megtévesztettek.

Semjén Zsolt is bekerült a nemzetközi hírekbe, amikor elsőként bírálta az Emberi Jogok Európai luxembourgi bíróságát legutóbbi döntéséért, mert az továbbra sem adott engedélyt Belgiumban a kóser mészárszékek működéséhez – számol be erről az izraeli Haaretz. Ezt méltatlan döntésnek nevezte Semjén, szerinte sérti az európai zsidó közösségek vallásszabadságát, ami újabb jele az európai hagyományos zsidó-keresztény értékek mellőzésének. A döntés – amely ellen a zsidó és muzulmán közösségek egyaránt tiltakoznak –, egyébként úgy szól, hogy nem sértették meg az uniós állampolgári jogokat a kormányok azzal, hogy 2019-ben megtiltották azon állatok húsának feldolgozását, amelyeket leölésük előtt nem kábították el a mészárszéken. Az Európai Zsidó Szövetség brüsszeli vezetője köszönetet mondott Semjénnek a kiállásért. A zsidóközösségekben ugyanis emiatt hiány lett a kóser húsból. A cikkben megszólal Köves Slomó vezető rabbi is, aki elmondta, az EMIH–féle vágóhídról vittek húst Belgiumba, hogy kisegítsék az ottani zsidó közösségeket.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala